Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

VÁSÁRTARTÁS AZ ARPAD-KORBAN 907 ban értékesítették azokat.

206 Ezt támasztja alá az is, hogy az esztergomi vásárvám-jegyzék szerint egy külföldre vitt marha után 2 dénár vámot kellett fizetni.207 Ugyanekkora vámot írt elő a merenyei vámszabályzat is, amely elképzelhető, hogy szintén külföldre hajtott állatokat takar.208

Érdekes, hogy a varasdiak számára adott kiváltságlevélben a német területek felé hajtott ökrök után csak fél dénár vám szerepel, amit megmagyaráz az a tény, hogy egy vámmentességet adományozó oklevélről van szó, így a vám mértéke a kiváltság miatt volt alacsonyabb.209 A ló és az ökör mellett más állatok kereskedelmével is számolnunk kell az Árpád-korban, így a kecskével, a báránnyal, és a sertéssel.210

A folyók mellett elhelyezkedő települések — bizonyíthatóan a Duna-mellékiek — vásárain ugyanakkor jelentős halvásárral találkozunk.211

Az esztergomi vámszabályzat külön említette a vizát és a tokhalat — melyek a Duna legértékesebb halai közé tartoztak —, valamint a könnyebben halászható csukát és pozsárt (ponty). A vám mértéke mutatja, hogy a halak közül a viza volt a legdrágább.212

A vásárokon nemcsak élőállatok kerültek forgalomba, hanem megtalálhatóak voltak a feldolgozásuk során előállított termékek is, így a hús, a faggyú vagy az állatok bőre (kecske-, juh-, marha-, nyúlbőr).213

Ugyanakkor az értékes prémek (pl. mókusprém) szintén az áruforgalom részét képezték, feltehetően a korai időszaktól kezdve.214

Az állati termékek közé sorolható még az élet különböző területein felhasználható viasz is, mely gyakran feltűnik a vásárokon árult cikkek között.215 A kor egyik legkeresettebb árucikke volt a só és a bor. Ezek esetében figyelhető meg elsőként az általányvám fizetése helyett az árufajta szerinti vámolás. Szinte nincs olyan vámszabályzat — legyen szó akár közlekedési, akár vásárvámról —, amely ne szabályozta volna a só és a bor után fizetendő vám összegét.216

A borvidékekre vonatkozóan csak az esztergomi vámszabályzatban 206 A vámszabályzatban külön említik a vámból a vámosnak és az ispánnak jutó rész. Ezek vizsgálata azt mutatja, hogy a behozott áruk esetén az ispánnak egyharmad, a vámosnak kétharmad jutott; míg kivitt áruk esetén az ispán a vám egyötödét, a vámos négyötödét tudhatta magának. A magyarok által hajtott ökröknél az egyharmad-kétharmad vámmegoszlás érvényesült, ami arra utal, hogy belforgalomban értékesítették azokat, 1. EFHU 51-52. (Reg. Arp. 1237. sz.). 207 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241. (Reg. Arp. 3483. sz.). 208 1276: CD VII/2. 46-49. (Reg. Arp. 2750. sz.). 209 +1209: CDCr III. 89-91. (Reg. Arp. 247. sz.); 1242: CDCr IV 166-167. 210 Pl.

1255. júl. 25.: BTOE I. 56-58. (Reg. Arp. 1044. sz.); 1278: ÁÚO IX. 204-205. (Reg. Arp. 2926. sz.); 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241. (Reg. Arp. 3483. sz.). 211 1288. ápr. 18.: MES II, 236-241., Reg. Arp. 3483. sz. (Esztergom); 1306. júl. 25.: PRT VIII. 304., Anjou-okit. II. 51. sz. (Komárom). 212 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241. (Reg. Arp. 3483. sz.). 213 L. pl. 1255. júl. 25.: BTOE I. 56-58. (Reg. Arp. 1044. sz.); 1278: ÁÚO IX. 204-205. (Reg. Arp. 2926. sz.); 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241. (Reg. Arp. 3483. sz.). 214 L. pl. 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241. (Reg. Arp. 3483. sz.). 215 L. pl. 1255. júl. 25.: BTOE I. 56-58. (Reg. Arp. 1044. sz.); 1278: ÁÚO IX. 204-205. (Reg. Arp. 2926. sz.); 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241. (Reg. Arp. 3483. sz.). 216 L. pl. 1165: Zichy I. 2., Reg. Arp. 107. sz. (Meszesi kapu, Közép-Szolnok m.); 1221: Székely oki. 2., Reg. Arp. 373. sz. (Aranyosvinc, Torda m.); 1255: EFHU 51-52., Reg. Arp. 1237. sz. (Győr, Győr m.); 1255. júl. 25.: BTOE I. 56-58., Reg. Arp. 1044. sz. (Buda, Pilis m.); 1283: Reg. Arp. II/2-3. 316. (Putnok, Gömör megye); 1288. ápr. 18.: MES II. 236-241., Reg. Arp. 3483. sz. (Esztergom, Esztergom m.).