Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

920 WEISZ BOGLÁRKA Vásárhely Dátum Jelzet Vásárbirtokos Nap Csemelyvására [Csemény puszta] 1192 DF 262 045. Csemény24 Borsod m. Boldva 1293 1322 DL 90 763. DL 99 897. ismeretlen Lád [Szendrőlád] 1293 DL 90 763. (Ládi Domokos)25 Szalonta [Hejőszalonta] + 1214 CDES I. 144-150. (Szalonta) (Oroszországból jövő kereskedők) (Boleszló váci püspök) leleszi konvent26 Szentpéter [Sajószentpéter] 1293 DL 90 763. ismeretlen Brassóvidék Barcaság 1211 1222 1222 UGDS I. 11-12. UGS I. 17-19. UGDS I. 22-24. Német Lovagrend Brassó [Bras,ov, R.] 1309 UGDS I. 259. (brassói szászok)27 Csanád m. Besenyő [Óbesenyő, Dude§tii Vechi, R.] 1332 DL 322. ismeretlen szerda Csanád [Oscsanád, Cenadu Vechi; Nagycsanád, Cenadu Mare, R.] 1332 DL 322. (Ajtony)28 (király)29 szombat Makófalva [Makó] 1337 DF 253 646.30 Csanád nembeliek31 át az apátságnak, és ebből kerekedett vita az apátság és az ispán között. Azonban attól a lehetőségtől sem zárkózhatunk el, hogy az apátságnak biztosított vámadomány az ispáni részre is kiterjedhetett. 24 1192-ben Újlak határjárásában szerepel Csemény vásárára (forum Chemel) menő út, ami arra utal, hogy a vásár birtokosa Chemel (Csemely/Csemény) volt. 25 Ládi Domokos és fiai birtokolták Ládot, feltehető, hogy a vásár birtokosában is őket kell keresnünk, vö. Györffy Gy.\ Történeti földrajz i. m. I. 784. 26 A hamis oklevél szerint a falut Boleszló váci püspök Imre király korában kereskedőktől vette meg 82 márkáért, akik egy per nyomán szerezték meg azt. A per abból fakadt, hogy a szalontai lakosság elvette az Oroszországból jövő kereskedők áruját. 27 A brassói szászok 1252-től mutathatók ki a forrásokban (UGDS I. 78.), de vásártartásukra utaló első nyomot a 14. század elején találjuk, amikor Brassó — feltételezhetően a vásár — kihirdetés színhelye volt. 28 Marosvár, a későbbi Csanád, Ajtony központja volt, valószínűleg vásárt is tartottak benne. 29 Ajtony leverését követően a megszervezett Csanád megye központjává lett a település, amelyet Idrîszî virágzó városként írt le. Valószínűleg a király által bírt, és az ispán által felügyelt vásár működött a területén, vö. Kristó Gyula: Csanád 2. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. 145-146. 30 Kiadását 1. Oklevelek Temesvármegye és Temesvárváros történetéhez I. (1183-1430). Másolta és gyűjtötte Pesty Frigyes, sajtó alá rendezte Ortvay Tivadar. Pozsony 1896. (a továbbiakban: Temes) 47-55. 31 1337-ben a Csanád nembeliek felosztották Makófalvát, ahol a Makófalviak, a Tömpösiek és a Telegdiek is rendelkeztek egy-egy birtokrésszel. A birtok vámját közösen birtokolták, a faluban lévő vásárról pedig úgy rendelkeztek, hogy megegyezést követően oda helyezik, ahová akarják. A vám kö-