Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
548 MOLNÁR ANDRÁS körben, és tegyük hozzá: eredménytelenül — a nemesi adózás bevezetése mellett.75 Miután Zala vármegye 1843. április 4-i közgyűlése — mint ismeretes — leszavazta a nemesi adófizetést, és annak tervét kihagyta a megye követutasításai közül, Deák Ferenc nem vállalkozott az elveivel ellenkező álláspont képviseletére, visszautasította a követi megbízást, és távol maradt az 1843/1844. évi országgyűléstől. Noha Deák a helyi közéletben továbbra is részt vett, látogatta a zalai megyegyűléseket, és közvetetten, követutasítások, valamint baráti levelek formájában ezután is támogatta a pozsonyi országgyűlésen küzdő liberálisokat, visszavonulásával elvesztette az ellenzéki mozgalomban korában elfoglalt vezető helyét, illetve taktikai irányító szerepét. Helye betöltetlen maradt az országgyűlés alsótábláján, mert a követek között senki sem akadt, aki Deákhoz hasonló módon, egyértelmű tekintélyként foghatta volna össze az ellenzéket.76 Batthyány részt vett az 1843/1844. évi országgyűlésen, és ott lényegében hasonló szerepet játszott a főrendi ellenzék élén, mint az előző diétán. Időközben azonban mind magyar nyelvismerete, mind politikai felkészültsége és jártassága fejlődött, így nem csupán a főrendi ellenzék taktikájának összehangolására és a szereposztás elkészítésére vállalkozott, hanem ő maga is sokkal több alkalommal, bátrabban és határozottabban, több mint kétszázszor szólalt fel a főrendi üléseken. Magabiztos vezérként viselkedett mind a kulisszák mögött, mind pedig a nyilvánosság előtt; nemegyszer ellenzéki vezérszónokként lépett fel, és lényeges, önálló indítvánnyal állt elő.77 Az alsótábla ellenzékének éléről azonban hiányzott a grófhoz fogható formátumú vezér, ezért 1843 pünkösdjén Batthyány személyesen vezette azt az országgyűlési küldöttséget, amely Pozsonyból Kehidára utazott, hogy rávegye Deákot a követség elfogadására. 1843. június 3-án Eötvös József báró, Wenckheim Béla báró, Klauzál Gábor, Bónis Samu és Pulszky Ferenc kísérte el Batthyányt Zalába. Útközben megálltak ebédelni Ikerváron, megnézték Batthyány átépíteni kezdett kastélyát, majd továbbutaztak Kehidára. Deáknál ott találták barátját és politikai harcostársát, Csány Lászlót, a zalai liberális ellenzék pártvezérét, Deák azonban a személyes rábeszélés ellenére sem állt kötélnek, továbbra sem vállalt követséget. A Batthyány vezette küldöttség kehidai útja azonban mégsem volt teljesen eredménytelen, mert legalább arra sikerült rávenniük Deákot, hogy segít-75 Vas megye közgyűléséről: MOL A 105. Inf. prot. 1843. április 18. (28. ülés) 10. p., április 28. (30. ülés) 6. p., Pesti Hírlap 1843. április 13. (238. sz.) 245., Uo. 1843. április 20. (240. sz.) 261., 1843-ik évi május 14-kére rendeltetett magyar országgyűlésen a méltóságos főrendeknél tartott országos ülések naplója. Pozsony, 1843-1844. 3. köt. 111-112. (Széchenyi János gróf felszólalása a vasi botrányról), Tilcsik György: A liberális és konzervatív erők küzdelme Vas megyében az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán. In: Előadások Vas megye történetéről. (Vas megyei levéltári füzetek 3.) (Szerk. Tilcsik György) Szombathely, 1990. 128., Tilcsik György: Egy közgyűlési botrány a reformkori Vas megyében. In: Társadalmi konfliktusok (Rendi társadalom -polgári társadalom 3.) Salgótarján, 1989. 200-202. A zalai közgyűlésről: Váczy János i. m. 95-96. (Deák levele Kossuthhoz, Zalaegerszeg, 1843. április 4., vö. DFVM 1. köt. 406-407.), Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 370-371. 76 Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 372-408., Molnár András: Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés. In: Zala követe, Pest képviselője (a továbbiakban: Molnár András 2004.) 75-76. 77 Gergely András i. m. 271-277., Molnár András 1996. 72-103.
