Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
538 MOLNÁR ANDRÁS zőjeként tevékenykedett Zalában, majd 1831 novembere és 1832 nyara között bátyjával, Deák Antallal (aki ekkor a megye első alispánja és egyik országgyűlési követe volt) közösen dolgozta ki Zala vármegyének a rendszeres bizottsági munkálatokra tett észrevételeit, azaz mérsékelt reformjavaslatait. Deák Ferencet döntően ez utóbbi téren szerzett érdemeinek elismeréseképpen választották meg 1833 áprilisában Zala megye követévé.20 Batthyány Lajos gróf ezzel szemben országgyűlési színre lépését megelőzően — a korábbi legendákkal ellentétben — egyáltalán nem vett részt lakóhelye, Vas vármegye politikai közéletében, annak ellenére, hogy apósa, Zichy Károly gróf volt 1832-től a megye főispáni helyettese. Batthyány 1839 előtt szinte csak magánügyei miatt jelent meg a szombathelyi megyegyűléséken, és csupán egyetlen alkalommal, az 1838. augusztusi tisztújításon kapott kisebb, adminisztratív jellegű feladatot.21 A gróf azért sem vállalhatott megyegyűlési szerepet - és így nem szerezhetett ilyen irányú tapasztalatokat sem —, mert ekkor még nem tudott jól magyarul; márpedig a vármegyei közgyűléseken ezekben az években már magyar nyelven szónokoltak és vitatkoztak. A családi tradíciók mind Deák, mind Batthyány esetében szinte predesztinálták a közéleti szerepvállalást. (Deák 1665-ben nemessé lett ősei a 18. században a vármegyei ranglétra csúcsáig eljutva lettek alispánok és országgyűlési követek, míg a családfáját a középkorig visszavezető Batthyány família tagjai ugyanebben az időben a legmagasabb országos méltóságokat töltötték be: volt közöttük kancellár és nádor, hercegprímás, valamint császári fővezér is.)22 Lelki indítékaik persze jelentősen különböztek: Deák szerényen és önzetlenül, szinte csak erkölcsi kötelességből vállalt köztisztségeket, nem voltak hatalmi ambíciói, és nem űzte a vagyonszerzés vágya sem, a rendkívül büszke és öntudatos Batthyányi ellenben hatalmas becsvágy fűtötte, vezérségre, irányító szerepre vágyott.23 Deák esetében teljesen kézenfekvő volt, hogy az ellenzék soraiban kezdett politizálni. Pályakezdetekor a rendi, sérelmi ellenzék uralta Zala megyét; egyik vezérük éppen a bátyja, Deák Antal volt, aki évekig alapozta és egyengette öccse karrierjét, és szinte egész szűkebb vagy tágabb környezetük (a hivatalviselő zalai nemesség) az oppozíció oldalán állt.24 Batthyány ősei ezzel szemben udvarhű, lojális arisztokraták voltak, családjába szinte csak Zichy Antónia grófnővel 1834 decemberében kötött házassága után költözött be az ellenzéki szellem. Apósa és sógorai, 20 Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 1995. 7-183., „Javítva változtatni". Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Zalai Gyűjtemény 49.) (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. 11-283., Molnár András 2003. 71-103., 224-273., Molnár András: Deák Ferenc újabb ügyészi iratai 1826-1831. In; Fons 2006. 2. sz. 297-311. 21 Molnár András 1994. 71. 22 Deák őseiről: Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 3-10., Molnár András 2003. 11-24. Batthyány felmenőiről: Sóskúti Tárnok Alajos: A Batthyányi herczegi s grófi nemzetség leszármazása 972-dik évtől 1874-dik évig. Nagykanizsa, 1875. 5-27., Zimányi Vera: A Batthyány-család hagyományai. In: Századok 1982. 6. sz. 1153-1158. 23 Batthyány becsvágyáról: Gróf Széchenyi István naplói. (Szerk. Viszota Gyula) Bp., 1939. (a továbbiakban: SZÍN) 6. köt. 545-546. (1847. április 8.), Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp., 1964. 16. 24 Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 66-79., Molnár András 2003. 174-273.
