Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 537 idején szerzett adósságaiból), mert felnőttként „igen pontos háztartást" vitt; évente mindig az előző esztendő félretett jövedelmét használta fel kiadásainak fedezéséhez.15 Jövedelmét jelentős részben arra fordította, hogy többhónapos külföldi utazásokat tegyen és ikervári kastélyában fényűző társasági életet éljen. Az utazás valósággal Batthyány életformájává vált, és az 1830-as években ideje jelentős részét ezzel töltötte. A gróf emellett nagy kedvét lelte a hagyományos arisztokrata társasági szórakozásokban is: szívesen lovagolt, agarászott és vadászott, táncolt és kártyázott.16 Deák ezektől — mind lelki alkatánál, mind testi adottságainál fogva — idegenkedett, és Bécsnél távolabbi külföldi utazásra is csupán egyetlen alkalommal, 1847 nyarán vállalkozott. Deák addig legfeljebb Pest-Budára, Pozsonyba, a császárvárosba vagy rokonait meglátogatandó mozdult ki zalai otthonából, mert a hosszabb távolléteket anyagilag is nehezen engedhette meg magának; a szeszélyes Széchenyi egyszer lenézően jegyezte meg róla, hogy a vármegyeház ablakából nézi a világot.17 Deák nézőpontja részben valóban a hivatalviselő középbirtokos magyar nemesé volt, ám ugyanakkor európai látókörrel rendelkezett, mert olvasmányai révén széles körű általános műveltséggel és a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel vértezte fel magát. Deák az 1820-as években kapcsolatba került a hazai szellemi élet legkiválóbbjaival, az úgynevezett Aurora-kör tagjaival. A fiatal irodalmárok kitágították a szellemi horizontját, állandó önművelésre ösztönözték, és a modern nyugat-európai eszmeáramlatok befogadására inspirálták. Deák az ő segítségükkel jutott hozzá a német, angol és francia felvilágosodás és liberalizmus (német nyelvre lefordított) alapműveihez, és szabadelvű politikai meggyőződését is alapvetően e művekből merítette.18 Az ifjú Batthyánynak ugyan nem voltak olyan kiváló barátai, mint Deáknak — a gróf bécsi, polgári származású tanárait, ismerőseit, akik ellátták olvasnivalókkal és formálták az ízlésvilágát, egyáltalán nem jegyzi az osztrák művelődéstörténet —, Batthyányra mégis ugyanúgy rátalálták a legfontosabb művek, mint Deákra, és a gróf világnézetét is ezek alakították. Batthyány eszményképe éppen úgy az abszolutizmust korlátozó alkotmányos monarchia lett, mint Deáknak, elméleti ismereteit azonban személyes, gyakorlati tapasztalatokkal is kiegészíthette, mert utazási révén — a zalai köznemessel ellentétben — belülről, működés közben is alaposan tanulmányozhatta a nyugati polgári államok alkotmányos intézményrendszerét.19 Deák mögött már közel nyolcéves vármegyei tapasztalatszerzés állt, amikor 1833 tavaszán közvetlenül is bekapcsolódott az országos közéletbe. 1824-től tiszteletbeli tiszti alügyészként és a nemesi árvákra felügyelő bizottság jegy-15 Szemere Bertalan i. m. 85. 16 Molnár András: „Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról. In: Levéltári Szemle 1993. 1. sz. 54., Molnár András 1994. 69-71. 17 Váczy János: Deák Ferenc emlékezete. Levelek. 1822-1875. Bp., 1890. 189-190. (Deák levele Wesselényihez, Kehida, 1847. szeptember 8.), vö. Ferenczi Zoltán 1904. 2. köt. 66-67. 18 Deák műveltségéről: Báró Wlassics Gyula: Deák Ferenc. Bp., 1923. 118-121., Sándor Pál: A pályakezdő Deák portréjához. In: Századok 1981. 3. sz. 530-537., Molnár András 2003. 155-173. 19 Ács Tibor 1984. 719-720., Molnár András 1994. 68-69., Erdődy Gábor: Batthyány. - Hermann Róbert: Szemere. (Fekete - fehér.) Bp., 2002. 318.
