Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843

GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR 859 Tompa Mihály aulicust küldte az uradalom lefoglalására, ezért jószágvesztés terhe alatt utasította Kapitánflt, hogy haladéktalanul adja át Garignicát meg­bízottjának.121 A királyi parancsot kézhez véve, Kapitánfi András habozás nélkül útra kelt Budára. Egy hónappal később, március 9-én levélben tájékoztatta garigni­cai várnagyait a követendő eljárásról. Utasította őket, hogy az uradalom meg­szállására érkező királyi embereket fogadják szívesen, és tartsák őket jól hallal és borral. Ugyanakkor csak a védelemhez szükséges dolgokat hagyják Garig­nicában, a többit szállítsák át Desnicére. Tompa Mihálynak mondják azt, hogy amint a kiürítéssel végeznek, átadják a kastélyt, és imígyen halogassák a dol­got, mert jó remény van rá, hogy a király mégis megváltoztatja döntését.122 Nem tudni, miben vagy kiben reménykedett Kapitánfi András, de csalat­koznia kellett. Budáról visszatérve utolsó szalmaszálként dominusáha, Egervá­ri László bánba próbált kapaszkodni. Egervári április 8-i válaszlevelében szo­morúan konstatálta, hogy Kapitánfi üres kézzel tért haza Budáról. Ha bárki másról lenne szó, hangzott a bán válasza, tudná, hogy mit tanácsoljon, a király akaratával azonban még ő sem mer szembeszállni. Ezért a vicebán kérése elle­nére sem küldi el az uralkodóhoz a saját ^nberét, mert még azt gondolná (tud­niillik a király), hogy ő maga áll az ügy hátterében. Sovány vigasztalásként még hozzátette, hogy neki személy szerint semmi kifogása nincs az ellen, hogy a garignicai uradalom Kapitánfié legyen.123 1482. április 17-én, miközben Mátyás ismét megindult az osztrák hadszín­térre, és Stájerországban kiújultak a harcok, a garignicai történet érdekes ele­mekkel bővült. A király szerint ugyanis Kapitánfi András nemcsak megtagadta Garignica átadását, hanem időközben a fivérei: István és György segítségével Marburg várából osztrák csapatokat vitt a kastélyba, és azokkal akart ellensé­geskedést szítani. A vád képtelensége nyilvánvaló; ebben az időben mindhárom Kapitánfi fivér a töretlenül királyhű Egervári bán vezető familiárisa,124 és józan ésszel nehezen belátható, mit akartak volna néhány tucat külföldi zsoldossal Szlavónia szívében. Az osztrák háború kölcsönös bizalmatlansággal terhelt lég­körében fogant vád teljesen egyértelmű célt szolgált: immár nem csupán Garig­nicát, hanem Desnicét is kiszemelte magának valaki, jelesül Battyányi Boldizsár medvéi kapitány, helyesebben apósa, Hermanfi László, akiket Mátyás előbb Des­nice, majd Garignica ostromára küldött.125 A másik két Kapitánfit persze, azért kellett belekeverni a dologba, hogy magát Desnicét is hűtlenség miatt háram­lott jószágnak lehessen tekinteni. 1482 májusának derekára Battyányi végrehajtotta a parancsot, és elfoglal­ta Garignicát. Mátyás Pozsonyból utasította, hogy az uradalmat adja át Saba­tellus királynéi udvari familiárisnak.126 Egyúttal Battyányinak és Hermanfi 121 DL 103 867. 122 DL 103 868. 123 DL 103 869. 124 András, mint láttuk, szlavón vicebán. Az egyik fivére, György 1482 elején Bihácsban szol­gál (DL 102 216.), a másik, István, 1479-ben Kbrbáviai Károly gróf csapatait vezeti (DL 102 201.). 125 DL 102 220. 126 DL 100 972.

Next

/
Oldalképek
Tartalom