Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879
902 WEISZ BOGLÁRKA Ismerünk azonban olyan eseteket is, amikor egy-egy vásár az uralkodó védelmére szorul egy közeli vásárral szemben. Ilyenkor a vásári jogot helyezték át egyik faluból a másikba, ami azt jelentette, hogy ugyanazon a napon tartották meg a vásárt mindkét településen, és a vásártartási jog felett alakult ki a vita. IV Béla 1262. évi okleveléből megtudjuk, hogy Osli nembeli Osl fiai152 széplaki birtokukon hétfőként vásárt tartottak, Lőrinc ispán és a soproni várjobbágyok azonban a szomszédos Hegykő faluba helyezték át e vásárt.153 IV Béla utasította őket, hogy a széplakiakat illető vásárokat a jövőben megtartani ne merészeljék. A vásárt így újra Széplakon tarthatták meg.154 A rendelkezés érvénybe is léphetett, mivel csak a széplaki vásárra rendelkezünk későbbi adattal.155 Egy másik esetben IV László király megparancsolta Dénes országbírónak és zalai ispánnak, hogy a korábban Osli nembeli Herbord comes156 Solcsütörtök nevű falujában csütörtökönként tartott vásárt, amennyiben bebizonyosodik, hogy azt Csabi nembeli Olivér comes151 erőszakosan helyezte át saját falujába, helyezze vissza megszokott helyére.158 Csabi nembeli Olivér Csütörtökhelyen tarthatta meg a csütörtöki vásárt,159 amit az támogat, hogy a falu vására későbbi adatainkban is szerepel: vásárát 1327. november 8-án kelt oklevél szerint Csabi nembeli Miklós, Gergely és Olivér fiainak, védelmezniük kellett Salamonvári Demeter fiaival,160 és azok rokonaival szemben.161 Mivel az Anjou-kori adatok Csütörtökhelyen bizonyítják a csütörtöki vásártartást, arra kell gondolnunk, hogy az Osli nembelieknek nem sikerült Solcsütörtöki falujukban tartott vásárukat megvédeniük. Solcsütörtök azonosítása nehézségbe ütközik,162 mivel későbbi adatok nem vonatkoznak e településre. Feltehetően Csütörtökhely közelében feküdt, hiszen csak ezért lehetett zavaró a csütörtöki vásártartás. 152 Vö. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. In: DVD Könyvtár IV Családtörténet, heraldika, honismeret. (Osli nem 1. tábla). 153 Széplak és Hegykő között kb. 3 km a távolság. 154 Sopron vm. I. 25-26. (Reg. Arp. 1294. sz.). - Megjegyzendő, hogy Széplaktól kb. 3 km-re helyezkedett el Szerdahely, ahol - nevéből ítélve - szerdánként tartottak vásárt. A széplakiak azonban e vásár ellen nem emelték fel szavukat, hiszen nem egy napon történt a vásározás a két településen. 155 1284. ápr. 16.: UB IV 363. 156 Vö. Engel P.: Genealógia i. m. (Osli nem 1. tábla). 157 Vö. uo. (Csabi nem). 158 (1275.) jan. 18.: Teleki gyömrői 74. (Reg. Arp. 2589. sz.). 159 1273-ban IV László Csabi nembeli Gergely fiainak, Olivérnek és Herbordnak Fernekág környékén, ottani földjük mellett, 3 ekényi földet adományozott (ÁÚO IX. 27-29., Reg. Arp. 2406. sz.). Az adományozott földterület határjárása alapján az oklevélben említett, már korábban meglévő földterületük az Anjou-kori adatokban megjelenő Csütörtökhellyel azonosítható. 160 Vö. Engel P.: Genealógia i. m.(Salamonvári). 161 Az utóbbi család ugyanis a csütörtöki vásárt szombati napra Harkály falujába tette át. A Csabi nembeli rezneki nemesek oklevelekkel - többek között Csák bánéval - bizonyították csütörtöki hetivásáruk jogosságát. A harkályiak szerint ők nem akadályozták a csütörtöki vásárt, annak jogát nem vették el, és Harkályon a szombati vásártartást I. Károly adományaként jelölték meg (Zala I. 209-210., Anjou-okit. XI. 519. sz.). 162 A település nevének Sol előtagját Szabó G. Ferenc Saul személynévből magyarázza (Szabó G. F.: A vásározás emlékei i. m. 63.), elképzelhető azonban, hogy az Osl nemzetségnév rejlik ezen előtagban, mivel Osli nembeli Péter fia Pétert egy 1257 körül kiadott oklevél „de genere Sol"-ként nevezi meg (ÁÚO II. 293.).
