Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843
GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR 873 kezére került. Csak ezen a tizenhat tartozékon 123 telek volt, a maradék huszonkettővel ez a szám nyilván lényegesen nagyobb.234 Ami változhatott, az a lakott és lakatlan telkek aránya, bár ezt nem tudjuk vizsgálni. Mindebből az következik, hogy a nagyjából hatszáz telek, aminek megszerzése részben egyedül Hermanfi László, részben az ő és fogadott fia közös erőfeszítésének eredménye, Battyányi Boldizsár vagyonának a minimumát jelenti. Az összehasonlítás kedvéért azonban vegyük alapul ezt a számot, hiszen a rendelkezésre álló adólajstromokban szereplő többi család portaszámaival ugyanez a helyzet. Ezek alapján azt látjuk, hogy, nem számítva a két legnagyobb egyházi birtokost, a zágrábi püspököt és a vránai perjelt, valamint a többségében Szlavónián kívül is nagybirtokosnak számító mágnásokat, így az Újlakiakat, a Garaiakat és utódaikat, a Marótiakat és örököseiket, főleg a Bánfiakat és Egervári Lászlót, Körös megyében egyedül a Monoszlói Csuporok birtokállománya fogható a Grebeni/Battyányi-birtoktömbhöz.235 Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy e birtokokon 1491-tol, Greben visszaszerzésétől egy vár (Greben) és négy kastély (Garignica, Kristallóc, Mogor, Újudvar) állt, aligha kétséges, hogy fogadott apja halála idején Battyányi Boldizsár vagyonát tekintve elérte a mágnások legalsó szintjét, és messze kiemelkedett abból a szlavóniai középbirtokos nemességből, amelynek tagjaként Hermanfi László egykor elkezdte a vagyonszerzést. Ily módon a tényleges helyzet elismerését jelentette, amikor 1492 márciusában a horvát és szlavón rendek sorában Battyányi Boldizsár közvetlenül a bán, a horvát grófok, a szentszávai herceg, valamint az ugyancsak a mágnások közé számítható Szomszédvári Henning János mögött erősítette meg a Habsburgok örökösödését.236 A Hermanfi László, illetve az ő nyomán Battyányi Boldizsár által megszerzett birtokok, mindenekelőtt Herisinc, Újudvar, Mogor, Kristallóc, Gorica, illetve Desnice, Garignica, Palicsna, Dimicskfölde részei (a valamivel messzebb fekvő Racsicaszentistván és a lényegesen távolibb Greben kivételével) mind egy olyan háromszögön belül feküdtek, amelynek egy-egy oldala nagyjából negyven kilométer, a csúcsain pedig a mai Kutenát, Daruvárt és Bjelovárt találjuk.237 Igazi nagybirtok ezen a vidéken csupán egy volt: a vasmegyericsei uradalom, amelyet a Marótiak kihalása után két Szlavónián kívüli család, a Drágfíak és a Pakosiak kezén találunk. Erre volt viszont a fészke azon középbirtokos családok többségének, akik emberemlékezet óta meghatározták Körös megye életét: a Décsei Rohfiaké, Desnicei Kapitánnaké, Szentléleki Kasztellánfiaké, Berivojszentivániaké, Berstyanóci Tulberteké, Megyericseieké, Jakószerdahelyi Brigáké, Kor-234 DL 103 610., DL 101 123. 235 A telkeket a kiadott adólajstromok alapján összesítettem. Ide sorolhatnánk még a Gordovai Fáncsokat is, de az ő birtokaik többsége Somogy megyében volt, és több kézen oszlott meg, vö. C. Tóth Norbert: A Gordovai család vagyoni helyzete 1424-ben. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. (Analecta mediaevalia II.) H. n. [Piliscsaba-Bp.] 2004. 271-289. 236 Petrichevich Horváth Emil: A Petrichevich család általános története I—II. Bp-Pécs 1934-1942. (a továbbiakban: Petrichevich) I. 210-212. 237 Sajnos a birtokok többségének fekvése csak hozzávetőlegesen (vagy úgy sem) határozható meg, így térképen való ábrázolásukról le kellett mondanom.
