Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
Papp István A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE A második világháborút követően szárba szökkenő és virágkorát élő népi kollégiumi mozgalom története számos visszaemlékezésben és forráskiadványban megörökített, monografikusán is feldolgozott fejezete a magyar politika- és társadalomtörténetnek.1 Ennek a tehetséggondozó intézménynek a gyökerei az 1930-as évtized végéig nyúlnak vissza. Kutatásaink során ezt az időszakot szeretnénk feltárni, amely igen lényeges a későbbi folyamatok megértése szempontjából. Ekkor alakult meg a zömmel szegényparaszti sorból származó főiskolásoknak és egyetemistáknak otthont adó Bolyai Kollégium, amely 1942-ben Györffy István nevét vette fel. Ezzel a népi származékok előtt résnyire nyílt, később pedig, 1946/47-től szélesre tárult a felsőoktatási intézmények kapuja. A Györffy Kollégium abban is határozottan különbözött a meglévő tehetséggondozó intézményektől — a budapesti Eötvös József Collegiumtól vagy a szegedi Eötvös Loránd Kollégiumtól — hogy elsősorban nem tudósokat és középiskolai tanárokat, hanem közéleti szerepvállalásra készülő fiatalokat nevelt. Az eddigi kutatások során háttérbe szorult az a nyilvánvaló kérdés, hogyan működhetett a paraszti értelmiségi réteget nevelő kollégium az úri Magyarország viszonyai között. Jelen írásunkban azt mutatjuk be, hogy a Györffy Kollégium nem magányos fároszkánt világított a magyar politika egén, hanem komoly politikai-gazdasági befolyással bíró személyek hálózata támogatta a háttérből. Az ő kapcsolatrendszerük, ismerősi, baráti körük jelentette a legfőbb garanciát a közösség zavartalan tevékenységére.2 A Györffy Kollégium alapszabálya - 1942 A Györffy Kollégium önállóságának alapját az 1942. március 27-én elfogadott Alapszabályzat3 vetette meg, amelyet a Belügyminisztérium augusztus 1 L. A fényes szelek nemzedéke Népi kollégiumok 1939-1949. Szerk., bev. tan. Kardos László. Budapest, Akadémiai, 1978.; Megforgatott világmegforgatók. A magyar népi kollégiumi mozgalom ismeretlen dokumentumai. Szerk. Svéd László. Budapest, Politikatörténeti Alapítvány, 1994.; Pataki Ferenc: A Nékosz-legenda. Budapest, Osiris, 2005. É művek értékelésére most nem térünk ki. 2 A Pártfogó Testület (PT) szerepét az eddigi munkák igen sommásan és elnagyoltan értékelték. Kardos László szerint 1942 őszén „Kezdetét veszi az urak és a népfiak együttműködése amely mindkét félre nézve előnyösnek látszik. Az úri pártfogók népbarát politikájukat demontsrálják általa, és így némiképp a polgári népiesség ábrándjának is áldoznak vele." A fényes szelek.. I. m. 106. (Kiemelés az eredetiben.) Pataki Ferenc ennél mélyebbre ásott és három csoportot külünített el a PT-n belül: 1) az állami adminisztráció többé-kevésbé németellenes tagjait, 2) a gazdasági érdekeik és háború utáni távlataik által vezényelt iparmágnásokat, 3) a szellemi és tudományos élet népbarát, demokratikus szellemiségű tagjait. L. Pataki: i. m. 138. Ám ő sem fejti ki részletesebben, hogy milyen szándékok és célok motiválták a PT tagjait. 3 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL), NÉKOSz dokumentumgyűjtemény (302. fond), 1. cs., 9. ő. e. Töredékesen közli A fényes szelek.. I. m. 112-114.
