Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879
VÁSÁRTARTÁS AZ ARPAD-KORBAN 933 Vásárhely Dátum Jelzet Vásárbirtokos Nap Pozsony m. Csütörtök111 [Magyardiószeg/Verky Diosek környékén, Szl.] 1217 1221 1278 CDES I. 171. ÁÚO XI. 172-173. MES II. 87-89. (király)112 csütörtök Csütörtökhely [Csallóközcsütörtök, Stvrtok na Ostrove, Szl.] 1254 1260 1283 CDES II. 310-312. Hont I. 3-5. ÁÚO XII. 407-409. (király)113 csütörtök Csütörtökhely [Detrekőcsütörtök, Plavecky Stvrtok, Szl] 1206 1216 1231 CDES I. 111. CDES I. 161-162. CDES I. 265-266. Hontpázmány nb. Sándor csütörtök Pozsony [Bratislava, Szl.] 1291 1297 VMMS 74-76. VMMS 80-81. (király) (pozsonyi hospesek)114 Szentgyörgy [Svaty Jur, Szl.] 1209 1216 CDES I. 121-122. CDES I. 162-163. Hontpázmány nb. Sebus Szerdahely [Alsószerdahely, Dolná Streda, Szl.] (1260-1270k.) 1283 HO III. 19-20. MES II. 167-169. (esztergomi érsekség)115 szerda Szerdahely [Dunaszerdahely, Dunajská Streda, Szl] 1310 1321 1324 Reg. Slov. I. 324. MES III. 2. MES III. 42^3. ismeretlen szerda 111 Csütörtököt a szakirodalom egyik része Csallóközcsütörtökkel (IIa Bálint: A Szentgyörgyi és bazini grófok birtokainak kialakulása. Turul 41. [1927] 40.; Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony 2000. 237.; Püspöki N. P: Piacok és vásárok i. m. 139.), másik része Detrekőcsütörtökkel azonosította (Varsik, Branislav: Osídlenie Kosickej kotliny I. Bratislava 1964. 274.; CDES I. 171.). Mivel az oklevélben II. András Sebusnak a dudvági birtokán útvámot biztosított, Csütörtököt a Dudvág mellett elhelyezkedő birtoknak véljük. Sebusnak a Dudvág folyó mellett Geszt és Szentábrahám falvakban is volt birtoka (1231: CD III/2. 262-263.; 1266: ÁÚO VIII. 158-159.). 112 1217-ben Hontpázmány nembeli Sebus Csütörtök falujában lévő vásárvám királyt illető kétharmad részét megkapta — a fennmaradó egyharmad az ispán kezében maradt —, ami arra utal, hogy a vásár a király birtokában volt. 113 A pozsonyi vámhoz tartozó Csütörtökhely vámjának egyharmada az 1254. évi diploma szerint a pilisi apátság birtokában volt. A pozsonyi vámról tudjuk, hogy egyharmad-egyharmad arányban oszlott meg a pilisi apátság, a pannonhalmi kolostor és a pozsonyi ispán között (1001: DHA I. 39-41.; 1213: PRT I. 625-626.; 1254. jún. 28.: CDES II. 310-312.), ez alapján feltételezhetjük, hogy a csütörtökhelyi vám az ispán fennhatósága alatt állt, és birtokosának a királyt tekinthetjük. 114 A Pozsonyban tartott vásár — a település ispánsági központ szerepéből következtetve — viszonylag korán kialakulhatott, és legkorábbi birtokosa a király lehetett. A 13. században a pozsonyi hospesekről feltételezhető, hogy már önálló vásárral rendelkeztek. 115 Szerdahely az esztergomi érsekség birtoka volt, elképzelhető, hogy a vásár is az egyházé volt.
