Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

VÁSÁRTARTÁS AZ ARPAD-KORBAN 889 ről intézkedett, bár ismerünk eseteket, amikor az ispáni vámrészt is eladományozta.55

A 13. században a

forum liberum biztosításával az uralkodó nemcsak a saját vámrészéről, hanem az ispáni vámrészről is lemondott.56 Ez érvényes lehetett az újonnan felállított vámhelyekre is, melyeknél az ispáni részesedés egyáltalán nem jelenik meg a forrásokban. A külföldre szánt áruk esetén az ispán kisebb vámhányadot — egynegyedet — kapott, mint a behozott, illetve a belforgalomban szállított és értékesített áruk után.57 A vásárvámok csoportjába tartoznak a tényleges vásárvámok, a helypénzek és a kapuvámok.58

Ez utóbbival kapcsolatosan a szakirodalom állásfoglalása megoszlik: egy része a szárazföldi (út)vámnak tekinti,59

másik része a vásárvámok közé sorolja.60

Budán a várkapuknál beszedett vámot elsőként az 1255. évi vámtételek említik, amikor a várkapun a gabonával vagy fával megrakott szekérrel belépőktől beszedett vámösszeget írják elő.61

Szintén fát szállító szekereknek a várkapuban történő megvámolásáról hallunk egy 1290. szeptember 6-án kelt oklevélben.62

Ezen adatok alapján úgy tűnhet, hogy a várba belépőket sújtották vámmal, mely eljárás a közlekedési vámokkal mutat rokonságot. A kérdésre vonatkozó további oklevelek vizsgálata azonban ettől eltérő eredményre vezet. Egy 1288. június 5-én kelt oklevél — melyben elsőként nevezik kapuvámnak a várkapuban szedett vámot — azonosnak tekinti a vásárvámmal {tributum fori seu porte), mely a margitszigeti apácákat illette.63 Hasonlóképpen jár el az az 1290. szeptember 9-én kelt diploma, mely szerint az apácák a vámot a várkapuban és a vásáron szokták beszedni (tributa ..., quod in porta castri et in foro exigi consuevit).64 Végül 1298-1300 között III. András minden város polgárát arra kötelezte, hogy a várkapuban az apácák által beszedett vámot fizessék meg.65 Ez utóbbi három forrás arra utal, hogy a kapukban a vásárvámot szedték be az apácák. A várkapuban szedett vásárvámot megtaláljuk Esztergomban is, ahol 1284. június 4-én kelt oklevele szerint a város közössége az esztergomi káptalan vámszedőinek engedélyezte, hogy a vámot bárhol, töb-55 1263: EFHU 55-56. (Reg. Arp. 1375. sz.); 1270. máj.

13.: MES I. 575. (Reg. Arp. 1919. sz.); 1276. nov. 18.: CD V/2. 347-348. (Reg. Arp. 2747. sz.). 56 1271:

EFHU 61-63. (Reg. Arp. 2132. sz.); 1274. mára 29.: Héderváry I. 7-9. (Reg. Arp. 2486. sz.) ; 1276: CD VII/2. 46-49. (Reg. Arp. 2750. sz.). 57 1255: EFHU 51-52. (Reg. Arp. 1237. sz.). 58 A kapuvám elsőként 1217-ben jelenik meg, amikor II. András a johannitáknak adományozta a soproni Babot kapu vámját (tributum porte de Supran, quod nominatur Bobech). CD III/l. 239-243. (Reg. Arp. 328. sz.). 59 Eckhart

Ferenc: A királyi adózás története Magyarországon. Budapest 1908. 86. 60 Sólyom

Jenő: A magyar vámügy fejlődése 1519-ig. Budapest 1933. 11.; Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest múltjából. XVI. Bp. 1964. 112-113.; Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich Aladár, Kosáry Domokos. Bp. 1975.2 46.;

Dettné Légrády Ilona: Középkori magyar vámtarifák. Budapest 1995. 6. 61 BTOE I. 56-58. (Reg. Arp. 1044. sz.). 62 BTOE I. 260. (Reg. Arp. 3660. sz.). 63 BTOE I. 241-242. (Reg. Arp. 3490. sz.). 64 BTOE I. 261-262. (Reg. Arp. 3664. sz.). 65 UB II. 333. (Reg. Arp. 4349. sz.).