Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere (IV. Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete) IV/803
830 ZSOLDOS ATTILA nak a várához küldtük, ama várat, miként azt dicséretre méltó hűségüktől reméltük is, nekünk megőrizték".192 Az itt említett Illés fia Péter ispán aligha lehet más, mint Kacsics nembéli Illés fia Péter,193 a meg nem nevezett vár pedig bizonnyal azonosítható Hollókővel.194 Az oklevél jelentőségét az adja meg, hogy annak szövege nem sok kétséget hagy afelől: az 1264-1265. évi háborút lezáró békét követően még egy alkalommal (secundo) sor került egy olyan viszály (materia questionis) kirobbanására, mely katonai jellegű lépéseket követelt meg az ifjabb királytól. Sajnos, éppen ezen a ponton nem elég bőbeszédű az oklevél: az, hogy István a vár őrizetére rendelte a kiváltságoltakat, akik a parancsot teljesítették is, nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleges ostromra, tehát hadmozdulatokra valóban sor került.195 További részletekkel más forrásaink sem szolgálnak, így az eseményekről éppoly keveset tudunk, mint az 1262. évi pozsonyi békét megelőző összecsapás esetében, a különbség csupán annyi, hogy ez esetben inkább az előzményekről állnak rendelkezésünkre információk, ott viszont a konfliktus következményeként megkötött egyezmény István által megerősített változatai196 maradtak 192 1268: a kiváltságoltak „tempore persecucionis nostre et miserie, quando videlicet dura et crudelis et iniusta persecucio parentum nostrorum de regno nostro extra terminos regni nostri ad castrum Fekethewhalom fugando intrare coarctavit, tandem post exitum ipsius castri Laurencio adversario nostro capitali capto et convincto iidem Pouka et Barnabas unacum domino ipsorum, Petro comité videlicet filio Elie, ante omnes alios nobis occurrerunt ad omne mandátum et preceptum nostrum se sine intermissione submittentes, donee ad pacis cum parentibus nostris devenissemus unionem. Ceterum cum secundo inter nos et parentes nostros materia questionis fuisset suscitata, et eosdem Poukam et Barnabam ad castrum dicti Petri comitis domini ipsorum transmisissemus, ipsum castrum, sicut de ipsorum laudabili fidelitate sperabamus, nobis reservarunt" - ÁÚO VIII. 200-201. 193 Karácsonyi J.\ Magyar nemzetségek i. m. 726. 194 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak) Bp. 1996.1. 328. - Pálmány Béla azonban Szőllősre (vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 301.) gondolt, 1. Pálmány Béla: A Kacsics-nemzetség várépítő és uradalomszervező törekvései Nógrádban a 13-14. század fordulóján. In: Várak a 13. században. A magyar várépítés fénykora. (Castrum Bene 1989) Szerk. Horváth László. Gyöngyös 1990. 25-26. 195 A szoros tartalmi párhuzam miatt ide vonhatónak látszik még István ifjabb király egy év megjelölése nélkül kiadott mandátuma, melyet bizonyos Simon ispánhoz intézett megparancsolván annak, hogy csatlakozzék fiaival és rokonaival együtt a Toboly vár védelmére (ad custodiam castri nostri Tubul vocati) kirendelt István ispánhoz (CD W/3. 548-549.). Szentpétery Imre az oklevél intitulatioja alapján 1262-1266, illetve 1268-1270 közé helyezhetőnek találta az oklevelet, s végül azért döntött az „1269 körül"-i keltezés mellett, mert szerinte a parancslevél írása megegyezik István egy 1269. évi okleveléével (RA 1904. sz., az említett oklevelet 1. RA 1895. sz.). Bonyolítja a kérdést, hogy az oklevél az Invocavit vasárnapot követő hétfőn Szegeden kelt (in Zekéd secunda feria post dominicain Invocavit), tehát egy tél végi vagy kora tavaszi időpontban, s így egyszerűen beilleszthető lenne az 1264-1265. évi háború eseménytörténetébe. Ha ezt a megoldást választanánk — 1265. febr. 23-ra keltezve az oklevelet —, arra lehetne gondolni, hogy István Erdélyt a Maros völgyén át hagyta el, s nem a Tiszántúl középső vidékén áthaladó útvonalon (amire ugyanakkor számos más megfontolás alapján lehet következtetni). Ebben az esetben viszont arra lenne nehéz magyarázatot találni, hogy mi tette szükségessé a Sáros megyei Toboly (vö. Engel P.: Archontológia i. m. I. 336.) sürgős védelmét három héttel az isaszegi csata előtt, amikor is a hadműveletek súlypontja nem északkeleti, hanem nyugati irányba mozdult el. A kérdést ily módon — mindaddig, amíg az oklevél pontosabb datálása nem válik lehetségessé — nyitva kell hagynunk, hiszen még az sem vehető biztosra, hogy az ifjabb király Toboly várának védelmére vonatkozó intézkedése összefügg-e valóban a IV Bélával folytatott küzdelem történetével. 196 1262: MES I. 476-480. és 1263: uo. 485-486.
