Századok – 2007

MŰHELY - Miskolczy Ambrus: Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok III/761

772 MISKOLCZY AMBRUS a cigány sors és a magyar sors között sok a párhuzam, a felvilágosult nemzeti szemléletben pedig minden lakos magyar, és az érdem minősít. Mert mint Kazinczy írta: Örök faj a választottak faja [ 1 Nincs közfal itten; aki jó, rokon. Szín, nyelv, szokás nem szül különbözést Egy tisztjek, egy törvények, egy hazájok. Ezzel szemben a populáris irodalmat igénylő színvonalú közönségnek készült a cigányok templomáról szóló ponyva, amely a román folklórban is ismert adoma változata.30

Ebben: Mikor a szép tsigányságok, Egyiptomi rokonságok, Egy nagy házat építettek, Salonából kerítettek, Gyékény ponyva volt oldala, Teteje csak az ég vala, Énekeltek egy fótból. Imádkostak egy tálból... A „végső romlásról" szóló a költeményeknél is nagyobb népszerűségnek örvendett a Duplex icon gentis notissimae az az ismeretes nemzetnek kettős képe címú „história". Ennek már cselekménye is van, mely az eredetmítosz paródiájával kezdődik, cigányokat és zsidókat egymásmellé társítva. A magyarországi cigányság már a magyar nemes paródiája: Nemes nép: s ki teczik nemes természete, Mert paraszt munkára nincs igyekezete, Már tisztesb marhával vagyon keresete, Jele az, hogy úri vér az eredete. Van olyan változat, amely antik hősökhöz hasonlítja a cigány alakokat: Haja kondor, foga, mint elefánt-csont, szép, Ajaka mint Kláris, teste fekete, s ép, Tekéntete vidám, merő mennyei kép, Valahová fordul, csudállya a sok nép. Dullya Sireneket énekelésével, Meg győzi Orfeust doromb-verésével, Izmos Herculest is vastag erejével ... 30 Tzigány prédikátzió és tzigányoknak furtsa lakodalma. Nyomtattatott ebben az esztendőben.