Századok – 2007
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok III/761
TERMÉSZETKULTUSZ ÉS CIGÁNYKÉP 765 kiemelték, hogy 1784-ben Nagyenyeden egy cigány ifjú, aki „talán maga is tolvajok között nőtt fel", kiváló eredménnyel végezte el a teológiát.10 ) A Cigányiász egyszerre fogadja és utasítja el a leegyszerűsítő látásmódot. Amikor a cigányok a vajdai ajánlat nyomán vitatkozni kezdtek, az egyik „olvasó" a jegyzetben így jellemezte őket: „Látható, mire gondol a szerző, be akarja mutatni, hogy miként tanácskoznak a cigányok, egyik sem hagyja, hogy a másik befejezze mondókáját, és össze-vissza beszélnek. Ez igazi Cigányiász!" Ez az olvasó, SimpliÇian, akinek neve — mint említettük — egyszerűségre és együgyűségre utal, és akiből olykor a balgák bölcsessége beszél. Idézett véleményét még Mitru Perea is megerősítette: „A cigányok ezen beszédjéből, mit eddig olvastam, eléggé meglátszik természetük, egyik sem várja meg, hogy a másik befejezze beszédét, hanem belebeszél." Mire Coantres, (contra=ellene): „Én azt hiszem, hogy nemcsak a cigányok beszélnek így, hanem minden egyszerű nép, amely tanulatlan és neveletlen."11 Az írói üzenetnek ez utóbbi vélemény felelhetett meg a leginkább. Hiszen — mint jeleztük — már az ajánló levélben hangsúlyozza az anagrammával élő író, hogy ő maga is cigány, akár csak a levél címzettje, Petru Maior, akit mellesleg ugyanitt meg is dicsér, mert kemény kritikával illette loan Bob püspököt, akit — más alkalommal etnoktonnak nevezett12 — és most csak vajdaként aposztrofált, és még hozzátette: „megrohasztja a világot".13 Magát a művet is azért írta „cigányaink számára, hogy lássák, milyen őseik voltak, és ne kövessenek el hasonló bolondságokat, amilyenek megtörténnének, ha hasonló alkalom adódna". A cigányok tehát a káoszból, pontosabban a kiskorúságból kiemelkedni nem tudó románok. Márpedig a felvilágosodás Kant szerint éppen a kiemelkedés az ember önmaga okozta kiskorúságából. Budai-Deleanu nem általában a románokat parodizálja, hanem magát a felvilágosodásra képtelen emberiséget, miközben a komédiát az teszi tragédiává, hogy jobb sorsra érdemes emberek és eszmék is áldozattá válnak. Parpangel, akinek alakja Mozart Papagenójára is emlékeztet, a kozmikus igazságról szóló szabadkőműves eszméket dalolja el, Janaláu din [=de] Ro§ava név hangzása Jean-Jacques Rousseau nevére utalhat, ő az alkotmányos monarchia híve, eszméit maga alá temeti a káosz. A káosz azonban nem strukturálatlan. Jellegzetes ellenforradalom. Olyan mint egy minapi bányászjárás, értelmiségellenes és a régi rend visszaállítása vezeti, csak éppen új szereplőkkel. Ezzel a cigányvilággal szemben áll Vlád vajda, serege és állama. A vajda személytelen, mint egy felvilágosult abszolutista mintauralkodó. Állama az idegeneket kirekesztő Rousseau-i mintaállam. A sereg pedig a francia forradalmárokjelszavát: „Szabadság vagy halál!" követi. Magatartása a belső hangot követő Rousseau-féle általános akarat parancsa, vagy a Kant szerint önmagában legitim jó akarat kategorikus imperatívusza, miután e kettő egymásnak megfelel. 10 A. J. Groß-Hoffinger: Historische Darstellung der Allein-Regierung Josephs der Zweiten. Stuttgart, Leipzig, 1837. 587. 11 Budai-Deleanu: figaniada, 78-79. 12 Ion Budai-Deleanu: Scrieri inédite. Szerk. Iosif Pervain. Cluj, 1970. 146. 13 Budai-Deleanu: Jiganiada, 62.
