Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
AZ 1873. ÉVI BÉCSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 753 tatja, valamint az egyéni francia vonásokat: az öntudatot, az önfeledtséget, a formák kialakításánál sehol félelemnek nyoma, és alig fedezhető fel ízléstelenség.165 Más színben tűnnek fel a románok a Pester Lloydhan, akiknek a művészet iránti affinitás helyett inkább nagyhatalmi ambíciók tulajdoníthatók: „Ez a félállam egy világbirodalom ambícióival a lehetőségekhez képest díszbe öltözött, és nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a művelt Európának imponáljon, kiállítása azonban csak a barbárság és a primitívség benyomását kelti."166 Minden megtévesztés ellenére Románia nem rendelkezik önálló kereskedelemmel és iparral sem. Nordau hozzáfűzi még, hogy Magyarországnak katonailag nincs félnivalója a románoktól. Végezetül az antiszemitizmus vádjával illeti a délkeleti szomszédot. Európa keleti részéből még az orosz kiállításról kaphattak képet a Pester Lloyd olvasói. A Bécsben bemutatott orosz kiállítás a korábbi világkiállításokhoz képest kimondottan erősnek mondható mind a kiállítók, mind a kiállított tárgyak és az előkészületek tekintetében. Többek között ez azzal magyarázható, hogy az oroszok keresték „a kereskedelempolitikai csatlakozást Nyugat-Európához".167 Nordau sem vitatja az orosz kiállítás érdemeit, de az orosz mentalitásét annál inkább: „Előnyeit a legszebb fényben mutatja, és hiányosságait nagyon ügyesen palástolja. Ezt Oroszország már régóta mesterien űzi."168 Ugyanezzel a magatartással, ezzel a megtévesztéssel él azonban a politikában is: „Rubel és szaniszlócskák kifelé, iga és Szibéria befelé, voltak a bevált eszközök, amelyekkel Oroszország másfél évszázadon át Európa nyilvánosságának nagyszerű megtévesztését keresztülvitte."169 Az Egyesült Államok és Anglia jelenlétéről csak nehézkesen tud Nordau beszámolni. Előbbi a kiállításon „nagyon gyengén, nagyon szűkösen mutatkozik". Amennyiben iparát a kiállítás alapján kellene megítélni, az a benyomás keletkezhetne, hogy az Újvilágban csak szódavíz-készülékek és varrógépek előállításával foglalkoznak. Jelenlétük nem több udvariassági látogatásnál.170 Az angolok tárlata is hasonló jelleget mutatott, megítélését „feltűnő visszafogottság" jellemezte, a szűkös anyagi eszközök miatt majdnem magánkiállítássá zsugorodott.171 Nordau téma hiányában Napóleon egyik hajtincséről mint kiállítási darabról, néhány ezüsttárgyról, valamint a gyarmatokról ír. A kínaiakról szóló tárcában Nordau részletesen foglalkozik a távol-keleti mentalitással, melynek legfőbb attribútumai a konzervativizmus, a világtól való elzárkózottság - legalábbis a nyugati ember szemszögéből, valamint a változatlanság. Nem akar tudni semmit „az európai barbárokról", ábécé helyett 40000 írásjelet használ, minden munkát kézzel végez, és küldöncök segítségével érintkezik a külvilággal. Lakonikusan megjegyzi: „Kínában minden meglévő régi, 165 C. Abani: Die Kunst auf der Weltausstellung. Frankreich L, II. = UL 1873. július 26. 172. sz. 1-3 és augusztus 2. 178. sz. 1-2. 166 Wiener Weltausstellung. Persien und Rumänien. = PL 1873. augusztus 6. 180. sz. 2-3. 167 Pemsel, J.: Die Wiener Weltausstellung i. m. 48. 168 Wiener Weltausstellung. Rußland. I. = PL 1873. augusztus 15. 188. sz. 2. 169 Uo. 170 Wiener Weltausstellung. England, Amerika. = PL 1873. november 1. 252. sz. 3 és melléklet. 171 Pemsel, J.\ Die Wiener Weltausstellung i. m. 47.
