Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
750 ÚJVÁRI HEDVIG A többi ország kiállításáról a Pester Lloyd számol be részletesebben. A német részlegnél az ipar sokoldalúságáról ír, dicséri a tudományos eredményeket, ezek gyakorlati alkalmazását, főleg a mező- és az erdőgazdaságban. A német kiállítás sikere abban is mérhető, hogy a nemzetközi zsűri a kiosztott 26000 díjból több mint ötezret német kiállítóknak ítélt. Nordaunak azonban leginkább az szúr szemet, hogy a legtöbb kiállított tárgy valójában a császár és a családja előtti tisztelgés, vagy a sedani győzelem megidézése.149 Az Ungarischer Lloyd műkritikusának figyelmét sem kerüli el, hogy a német-francia vetélkedés a német művészeti kiállításon is jelen van. Véleménye szerint a franciák festhettek volna még jobb zsánerképeket, a németek pedig még jobb historikus alkotásokat. A német kiállítást egyértelműen a zsánerkép uralja, mivel a német festők körében elsősorban a polgári igény kielégítése az elsődleges feladat, az állam szolgálatára csak kevesen vállalkoznak.150 A historikus festészettel kapcsolatban Németország és Ausztria ebbéli lehetőségeit összevetve előbbi jóval kedvezőbb helyzetben van, mivel a nevelés, a történelmi események, a legfrissebb politikai történések következtében sok történelmi gondolat a közjó részévé vált, míg Ausztriában a nagy tömegek inkább provinciális emlékekbe kapaszkodnak, melyek a művészeket kevésbé lelkesítik. A németek esetében ugyanakkor a monumentális események, például Sedan sem kedvez a historikus festészetnek, mivel a modern csaták túl józanok, így a fantázia alig éri fel.151 Az Ungarischer Lloyd műkritikusa az osztrák képzőművészeti tárlatról külön tárcában számol be. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a képzőművészetben lehet „bécsi iskoláról" beszélni, de míg korábban a színkultusz különböztette meg a többi iskolától, addig ma a fő különbség a témaválasztásban mutatkozik meg.152 Ez azonban „a fantázia és a problémák iránti fogékonyság szegényességét" mutatja, aminek oka abban a részvétlenségben rejlik, amivel a nagy tömegek megfeledkeznek a nagy történelmi pillanatokról. Ennek egy jellemző pillanata, hogy az osztrák történelem azon dicsőséges pillanatát, mikor elverték a törököket, egy német festő örökítette meg, és a német részlegben állították ki. Azt is jellemzőnek találja a kritikus, hogy mind a magyar, mind az osztrák festők feldolgoztak ugyan tipikus magyar, illetve osztrák történelmi eseményeket, de senki nem festett meg egyetlen örömteli pillanatot az összbirodalmi történelemből, csupán egyetlen hős köré épülő csatajeleneteket.153 Az osztrákok kiállítása kapcsán a Pester Lloydhan arról lehet olvasni, hogy a házigazdák „a maguk teremtette lehetőséget" jól használták ki, és magukat „teljes fényben és kendőzetlen pompában mutatták". Nordau azonban nemcsak a látottakról számol be, hanem az osztrákok karakteréről is, egybevetve azt a németek és a franciák tulajdonságaival: „[...] a bécsi természet életvidám érzékisége, az élénk 149 wiener Weltausstellung. Deutschland. = PL 1873. szeptember 13. 210. sz. melléklet. 150 C. Abani: Die Kunst auf der Weltausstellung. Deutschland. L, II. = UL 1873. július 10. 157. sz. 1-3. 151 U6: Die Kunst auf der Weltausstellung. Deutschland. II. = UL 1873. július 23. 169. sz. 1-2. 152 Az osztrák művészet alakulásához 1. R. von Eitelberg - Heinrich Fertsel: Die Kunstbewegung in Oesterreich seit der Pariser Weltausstellung im Jahre 1867. Wien 1878. 153 C. Abani: Die Kunst auf der Weltausstellung. III. Die österreichische Abtheilung. = UL 1873. június 19. 139. sz. 1-4.
