Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723

750 ÚJVÁRI HEDVIG A többi ország kiállításáról a Pester Lloyd számol be részletesebben. A né­met részlegnél az ipar sokoldalúságáról ír, dicséri a tudományos eredményeket, ezek gyakorlati alkalmazását, főleg a mező- és az erdőgazdaságban. A német ki­állítás sikere abban is mérhető, hogy a nemzetközi zsűri a kiosztott 26000 díj­ból több mint ötezret német kiállítóknak ítélt. Nordaunak azonban leginkább az szúr szemet, hogy a legtöbb kiállított tárgy valójában a császár és a családja előtti tisztelgés, vagy a sedani győzelem megidézése.149 Az Ungarischer Lloyd műkritikusának figyelmét sem kerüli el, hogy a német-francia vetélkedés a né­met művészeti kiállításon is jelen van. Véleménye szerint a franciák festhettek volna még jobb zsánerképeket, a németek pedig még jobb historikus alkotáso­kat. A német kiállítást egyértelműen a zsánerkép uralja, mivel a német festők körében elsősorban a polgári igény kielégítése az elsődleges feladat, az állam szolgálatára csak kevesen vállalkoznak.150 A historikus festészettel kapcsolat­ban Németország és Ausztria ebbéli lehetőségeit összevetve előbbi jóval kedve­zőbb helyzetben van, mivel a nevelés, a történelmi események, a legfrissebb po­litikai történések következtében sok történelmi gondolat a közjó részévé vált, míg Ausztriában a nagy tömegek inkább provinciális emlékekbe kapaszkodnak, melyek a művészeket kevésbé lelkesítik. A németek esetében ugyanakkor a monumentális események, például Sedan sem kedvez a historikus festészetnek, mivel a modern csaták túl józanok, így a fantázia alig éri fel.151 Az Ungarischer Lloyd műkritikusa az osztrák képzőművészeti tárlatról külön tárcában számol be. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a képzőművészet­ben lehet „bécsi iskoláról" beszélni, de míg korábban a színkultusz különböz­tette meg a többi iskolától, addig ma a fő különbség a témaválasztásban mutat­kozik meg.152 Ez azonban „a fantázia és a problémák iránti fogékonyság szegé­nyességét" mutatja, aminek oka abban a részvétlenségben rejlik, amivel a nagy tömegek megfeledkeznek a nagy történelmi pillanatokról. Ennek egy jellemző pillanata, hogy az osztrák történelem azon dicsőséges pillanatát, mikor elver­ték a törököket, egy német festő örökítette meg, és a német részlegben állítot­ták ki. Azt is jellemzőnek találja a kritikus, hogy mind a magyar, mind az oszt­rák festők feldolgoztak ugyan tipikus magyar, illetve osztrák történelmi esemé­nyeket, de senki nem festett meg egyetlen örömteli pillanatot az összbirodalmi történelemből, csupán egyetlen hős köré épülő csatajeleneteket.153 Az osztrá­kok kiállítása kapcsán a Pester Lloydhan arról lehet olvasni, hogy a házigazdák „a maguk teremtette lehetőséget" jól használták ki, és magukat „teljes fényben és kendőzetlen pompában mutatták". Nordau azonban nemcsak a látottakról számol be, hanem az osztrákok karakteréről is, egybevetve azt a németek és a franciák tulajdonságaival: „[...] a bécsi természet életvidám érzékisége, az élénk 149 wiener Weltausstellung. Deutschland. = PL 1873. szeptember 13. 210. sz. melléklet. 150 C. Abani: Die Kunst auf der Weltausstellung. Deutschland. L, II. = UL 1873. július 10. 157. sz. 1-3. 151 U6: Die Kunst auf der Weltausstellung. Deutschland. II. = UL 1873. július 23. 169. sz. 1-2. 152 Az osztrák művészet alakulásához 1. R. von Eitelberg - Heinrich Fertsel: Die Kunst­bewegung in Oesterreich seit der Pariser Weltausstellung im Jahre 1867. Wien 1878. 153 C. Abani: Die Kunst auf der Weltausstellung. III. Die österreichische Abtheilung. = UL 1873. június 19. 139. sz. 1-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom