Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
746 UJVARI HEDVIG nak" nevezi: itt mutatkozik meg igazán az a pénzhiány, amit a magyar országgyűlés elvont a kiállítási szerepléstől. Bár a május végi állapotot még nem tekinti teljesen késznek, a szemlélő azt érzékeli, hogy Magyarország nagyon igyekszik utolérni „a civilizált Nyugatot".128 Két héttel később viszont azt nyugtázza a tárcaíró, hogy úgy érzi, soraival tudott hatni az oktatási minisztériumra, azóta csiszoltak a kiállításon, áttekinthetőbbé tették azt.129 A Pester Lloydban több tárcalevélben lehet részletesen olvasni a magyar képzőművészetet bemutató tárlatokkal. Nordau főleg Than Mór, Lotz Károly, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály és Zichy Mihály alkotásait elemzi, értékeli és helyezi el a magyar művészet történetében.130 Az Ungarischer Lloyd a magyar művészet bemutatásának szintén bő teret enged. Bár az egyik tárcaírója, C. Abani kilenc (!) tárcalevélben hozza közelebb a pesti olvasókhoz a művészeti tárlatokat, a magyar kiállításról szóló mégis átvétel a Wiener Abendpostból, mert azt részletesebbnek tartják Abani levelénél, és a szerző, Dr. A. W. Ambros egy jónevű kritikus. A magyar művészetet az osztrákkal érzi rokonnak, de van benne valami idegen elem is, valami vonzódás a fantasztikus iránt, és valami Sturm und Dranghoz hasonló is. A kiállított darabokon szellemszerű tünemények táncolnak, az alakok ijesztően gesztikulálnak; a valódi művészet és a tehetség a részletekben húzódik meg.131 A korabeli lapszerkesztői szokásoknak nem mondott ellent, hogy ugyanezt a tárcalevelet aznap némi címmódosítással leközölte a Neues Pester Journal is.132 A Pester Lloydban Magyarország ipara kapcsán konkrétan a gyufa-, a bores a faiparról, valamint a bányászatról lehet olvasni. A magyar kiállításon azonban a herendi porcelán és a dubniki opálbánya termékei vonzzák mágnesként a látogatókat.133 Az Ungarischer Lloyd a hazai bányászat bemutatásának egy teljes tárcát szentel, de nem a pozitívumok, hanem optikai gyengeségei miatt: mivel nem éri elég fény a kiállított darabokat és fakó színekbe öltöztették ezt a kiállítási részt, az egész prezentáció hatástalan marad.134 A Pester Lloydban a mezőgazdaságról135 felvázoltak is a pozitív országképbe illeszkednek: a természeti adottságok alapján az országot „ember és állat számára paradicsomnak" nevezi, amelyben minden az ideális állapotot mutatja. A magyar mezőgazdaság széles termékpalettáját is méltatja Nordau: kiemeli a lisztet, melyet „Európa minden országába, sőt még Egyiptomba, Kelet-Indiá-128 Albert Sturm: Ungarn auf der Weltausstellung. I. = UL 1873. május 25. 120. sz. 1-2. 129 Uő: Ungarn auf der Weltausstellung. III. = UL 1873. június 5. 128. sz. 1-2. 130 Wiener Weltausstellung. Ungarn im Kunstpavillon. I. és II. = PL 1873. június 20. 140. sz. melléklet és június 25. 144. sz. melléklet. 131 Dr. A. W. Ambros: Ungarn in der Kunsthalle. = UL 1873. július 11. 158. sz. 4-6. A művészeti tárlat bemutatásához 1. Szvoboda Dománszky Gabriella: A magyar művészet az 1873-as bécsi világkiállítás tükrében. Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998) 127-146.; valamint Kunst und Kunstgewerbe auf der Wiener Weltausstellung 1873. Hrsg. Carl von Lützow. Leipzig 1875. 132 A. W. Ambros: Ungarns Künste auf der Ausstellung. = NPJ 1873. július 11. 158. sz. 1-3. 133 Wiener Weltausstellung. Ungarn im Industriepalaste. II. = PL 1873. május 29. 123. sz. melléklet. 134 Albert Sturm: Ungarn auf der Weltausstellung. II. = PL 1873. június 1. 126. sz. 3-4. 135 Korabeli elemzés a kiállítás mezőgazdasági részlegéről: Gustav Marchet: Volkswirthschaftliche Betrachtungen über die Landwirthschaft auf der Wiener Weltausstellung 1873. Wien 1874.
