Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723

734 ÚJVÁRI HEDVIG „A Szent Péter bazilikában csak néznem és csodálkoznom és magasztalnom kell, a világkiállítás Rotundájáhan számolnom és kombinálnom kell" - sum­máz.48 Az Ungarischer Lloyd egyik tudósítóját Nordauval ellentétben lenyűgö­zik az Iparpalota kolosszális méretei, homlokzatának gazdag díszítései; az az érzése, mintha egy hatalmas dómba lépne be. Szépnek mutatja az épület előtti teret is, ahonnan kilátás nyílik az Alpokra és a pulzáló városra egyaránt.49 A lap egy másik tárcaírója szerint a Rotunda „piacnak túl szép, túl fennkölt", és rossz az akusztikája.50 Kari Emil Franzos ugyancsak az Ungarischer Lloydhan elragadtatással ír a Rotunda látványáról, főleg a „szép és fejedelmi" kupolájá­ról. Valójában nem tud szabadulni a benyomástól, amely teljesen lenyűgözi, ép­pen ezért csak nehezen tudja szavakba foglalni a látottakat. Először hatalmas méreteinél fogva szinte agyon nyomja az embert, aki kimondhatatlanul kicsi­nek és elveszettnek érzi magát a hatalmas teremben, majd lassan végigméri a szem a hatalmas pilléreket, a körgalériát, a kupolát, végül a második és a har­madik galériát. A Neues Pester Journal vezércikkírója a Rotundáról mint egy óriási csodaépületről ír, amely egy „mese kőből és vasból". Szerinte szükségte­len nagyon feldíszíteni, mert önmagában fejti ki leginkább a lenyűgöző hatását.51 A világkiállítást 1873. május l-jén nyitották meg. A Pester Lloyd esti szá­mában Nordau már beszámol olvasóinak az ünnepi beszédek sorrendjéről és tartalmáról, aprólékos leírást ad a szónokok és a megjelentek ruházatáról, a ko­ronás fők viselkedéséről. A magyar delegáció leírásakor is főleg a külsőségekre irányul figyelme: a magyar nemesek ruházata szemkápráztató, Andrássy Gyula gróf huszáregyenruháját pedig külön kiemeli.52 Nemcsak Nordaunak szúrt sze­met a látvány, Kari Emil Franzos ugyanis a megnyitóra özönlő embertömeg ál­tal alkotott színkavalkádból, bár alig tudott valamit kiemelni, a magyar mágná­sok nemzeti viseltén azonban neki is megakadt a szeme, sőt megfigyelése sze­rint ez a közönség körében is nagy feltűnést keltett.53 A megnyitót követően a császár és kísérete megtekintette az egyes nemze­tek kiállítását, és Nordau megfigyelése szerint a magyar részlegben hosszabban időzött, mint a többi pavilonban.54 A megnyitó másnapján az uralkodó és kísé­rete ismét megjelent a magyarok kiállításánál, és megelégedésének adott han­got.55 Az Ungarischer Lloydhan Schlesinger a kiállítás megtekintésénél Nor­dauval ellentétben mást konstatált: szerinte Ferenc József kimondottan sokat időzött a német pavilonnál. Talán azért, mert velük kezdődött a kiállítás, így a látottak az újdonság erejével hatottak, esetleg azért, mert a császár kíséretében 48 PL 1873. április 13. 86. sz. melléklet. Nem helyesírási hiba részünkről, hanem Nordau írás­módjának felel meg, amikor ie hangzók helyett csak i-vel találkozunk: pl. kombiniren. 49 S.: Im Vestibule des Industriepalastes. = UL 1873. május 10. 108. sz. 1-2. 50 Salamander: Ausstellungsbriefe. = UL 1873. június 18. 138. sz. 1-2. 51 S-r: Die Eröffnung der Weltausstellung. = NPJ 1873. május 2. 101. sz. 1-2. 52 Die Eröffnung der Weltausstellung. = PL 1873. május 2. 101. sz. 2-3. 53 Karl Emil Franzos: Wiener Weltausstellungs-Bilder. I. Die Eröffnung. = UL 1873. május 3. 101. sz. 1-3. A feuilleton játékos stílusának megfelelően azt is leírja, hogy a gróf látványa annyira megbabonázott egy ifjú japánt, hogy negyed órán át tátott szájjal állt. 54 PL 1873. május 2. 101. 101. 3. 55 PL 1873. május 3. 102. sz. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom