Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
A KORMÁNYZAT POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 1835 ÉS 1839 KÖZÖTT 713 „levelezést", amely ráadásul köztanácskozásokról szól, amelyről bárkinek joga van beszámolni, törvényes alap nélkül tiltották be; az eltiltást a vármegye megkerülésével, azaz a megyei hatáskör súlyos sérelmével hozták Kossuth tudomására, anélkül hogy a királyi parancsot megmutatták volna; nemes létére ítélet előtt és katonai erővel fogatták el, a hútlenségi perben őt megillető szabadlábon való védekezést megtagadták, s végül elitélték. Kossuth a megyékhez intézett beadványait több helyütt nem tárgyalták, mint magánbeadványt elvetették, pártolásra nem méltatták vagy azért nem tartották az eltiltást sérelmesnek, mivel az nem akadályozta meg a vállalkozást.103 Mégis, a szerkesztőnek a Törvényhatósági Tudósítások fennállása tíz hónapja alatt 32 vagy 33 vármegyénél sikerült elérnie, hogy vállalkozását törvényesnek, eltiltását törvénytelennek minősítsék; több mint 20 megye hivatalosan elő is fizetett a lapra, és mintegy 20 megye feliratot is intézett az ügyben Bécshez vagy a nádorhoz.104 Míg a szólásszabadság és a vele összefüggő sérelmek ügyét 1835 nyarától 1837 tavaszáig-nyaráig a megyék többsége támogatta, Bécs 1837 közepére immár kétségtelen eredményeket mutathatott fel. Kossuth elfogatása után a Törvényhatósági Tudósítások is megszűnt, így az ellenállás fontos eszközzel lett szegényebb, Kossuth László fia elfogatását (Wesselényi tollával) tudtul adó tudósítása, illetve Pest vármegye körlevele nyomán pedig (ismereteink szerint) immár csak tizenhat megye tiltakozott Bécsnél.105 Miután Bars megye június 15-én körlevélben tudatta Balogh János és hét társa perbefogását, július és szeptember között tíz megye válaszolta, hogy tiltakozó feliratot intézett Bécsbe.106 Csanád, illetve Pest megye még az ifjak perével kapcsolatban tett indítványa ugyancsak a megyék mintegy negyedében, tizenkét vagy tizenhárom vármegyében talált támogatásra, de utóbb e törvényhatóságok is visszaléptek. E javaslat szerint, ha a sérelmek orvoslása végett megtartandó rendkívüli országgyűlést Bécs nem hívja össze, valamennyi megye küldje el követeit 1837. október elsejére Pozsonyba, hogy így — népes — közös küldöttségben követeljék Bécsben a diéta összehívását. Néhány megyében meg is választották a küldötteket. A Kancellária azonban a Helytartótanács útján szigorúan megtiltotta a megyéknek határozatuk végrehajtását - s azok a tilalom ellen feliratban, óvással stb. tiltakozva, így vagy úgy, de sorra visszakoztak.107 Egy-egy kivételtől el-103 MOL A 45. 1836:964, 1035, 1148. (Esztergom, Bács-Bodrog és Torontál határozata) 104 KLÖM VII. 522. (Kossuth ügyvédjének, Benyovszky Péternek a kimutatása a támogatásról, és a vádlott erre vonatkozó megjegyzései); KLÖM VI. passim. 105 Pajkossy Gábor: Kossuth hútlenségi pere. In: A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára. Szerk. Dénes Iván Zoltán, Gergely András, Pajkossy Gábor. Bp., 1984. 165-191., 190. (itt a tizenhat megye felsorolása) 106 Arad, Bereg, Borsod, Gömör, Somogy, Szatmár, Tolna, Trencsén, Zala, Zólyom. (Státny Oblastny Archiv Nitra. Pracovisko Sal'a. Rod Botka. Botka Tivadar iratai, 33. tétel) Bars vármegye közgyűlése 1837. október 2-án úgy határozott, hogy a beérkezett megyei átiratokat kiadja Botka Tivadar megyei főügyésznek, a vádlottak kirendelt védőjének. (Uo. Bars vármegye közgyűlési iratai, 1837:1505, itt Vas is a tiltakozó megyék között szerepel.) 107 A szóban forgó megyék: Bihar, Borsod, Csanád, Gömör, Komárom, Nógrád., Pest, Somogy [a megye már a leirat előtt elállt a határozat végrehajtásától], Szabolcs, Szatmár, Urtg, Zala. (MOL A 45. 1837:1180.; Státny Oblastny Archiv Nitra. Pracovisko Sal'a. Bars vármegye közgyűlési iratai, 1837:1464, 1465.) Bars megye 1837. augusztus 22-i határozatának érvényét vitatták.
