Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683

690 PAJKOSSY GÁBOR zésüket az udvartól nyerték el és további karrierjük ahhoz kötötte őket, kiválasztásuk során különös súllyal estek a latba az uralkodóhoz, a kormányhoz és az „ősi intézményekhez" való hűségük és a kormányzat részére tett szolgálataik— e kinevezési stratégia jegyében 1836 májusában hat kormánypárti megyei követ kapott kinevezést a Királyi Táblára —, végül a két tábla elnöke, továbbá több bírája más funkcióikban (országgyűlési házelnökként vagy helyettesként, főispánként vagy adminisztrátorként stb.) annak a politikának az érvényre jutattásán tevékenykedett, amelynek a perbefogottak elítélése fontos részét képezte.26

Bár a kritikusok ezt az aspektust nem hangsúlyozták, a bírák tehát, akik korábban vagy későbben, néhányan pedig bíráskodásukkal párhuzamosan maguk is politikai tevékenységet fejtettek ki, azok fölött ítélkeztek, akik közvetlen politikai ellenfeleik vagy azok követői voltak. Az új kormánypolitika eszközei: a politikai perek és a megfélemlítés más eszközei Bár a szakirodalom e pereket részletesen tárgyalja, az egyes szerzők a perbefogottak nevét és a perek számát eltérően adják meg. Horváth Mihály Wesselényi, az ifjak és Kossuth perén kívül „mintegy húsz" közgyűlési szónok ellen indított pert említ, Pompéry Aurél 21 nevet sorol fel, akiket e kisebb perekben bíróság elé állítottak (közülük hat személy ellen valójában nem indult per), Gergely András a „nagy" perek mellett tizenkét becstelenségi és kilenc hűtlenségi perről tud, Erdmann Gyula 30 „megyei politikus" ellen indított perről ír.27 Az egykorú adatokra áttérve, a Kossuth számára 1838-ban, illetve 1839-ben fogalmazott periratokban a jól tájékozott védőügyvéd, Benyovszky Péter tizenöt személyt sorolt fel, akik ellen hűtlenségi, illetve infámia per indult, a királyi jogügyigazgató pedig Sedlnitzky, illetve Mailáth Antal kérdésére 1840 decemberében tizenhét „kegyelmet nyert politikai tettes" (amnestirte politische Verbrecher)28 tartózkodási helyéről számolt be. Mindezek alapján a Királyi Tábla előtt ellenzéki politikusok ellen indított perek számát pontosan meghatározhatjuk. Eszerint 1835 májusa és 1838 júniusa között (Lapsánszky Jánost, az országgyűlési ifjak csak színleg perbefogott és elítélt besúgóját is beleértve) a közélet 21 szereplője ellen indult összesen 22 per (Balogh János 1835 júniusában indult első perét néhány hónap múlva megszüntették), ebből négy felségsértési, kilenc-kilenc pedig hűtlenségi, illetve ún. becstelenségi per volt.29 26 A bírák kiválasztásának szempontjaira és módjára

1. MOL A 49. 1836:5, Bírósági levéltárak. Személynöki levéltár. Acta praesidialia Tabulae Regiae (O 71) 733. (Somssich Pongrác - Reviczkynek, 1836. jan. 2., Uő - Pálffynak, 1836. aug. 24.) 27 Horváth M.:

Huszonöt év, i. m. II. 61.; Pompéry A.: Kossuth, i. m. 186.; Magyarország története 1790-1848. Főszerk. Mérei Gyula. Bp., 1980. 764. (a fejezet szerzője Gergely András); Erdmann Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás — írásaiból. Összeáll. Erdész Ádám, A. Varga László. Gyula, 2004. 82., 99. (A kötet Erdmann öt idevágó, 1984 és 2003 között megjelent tanulmányát tartalmazza, valamennyit e kötetből idézem.) 28 Vö. Jelenkor, 1837:44. (jún. 3.) 175.: itt — egy franciaországi tudósításban — „kegyelmet nyert politikai tettesekről" olvashatunk. 29 KLÖM VII. 372., 535.; MOL A 45. 1840:958, 1200; a perekkel kapcsolatos főbb adatok: KLÖM VII. 372. 1. 88. jegyzet (a MOL Bírósági levéltárak. Királyi Curia. Processus tabulares non terminati. (O 20) Series causarum tabularium, 243. kötet alapján) és 535. 1. 50. jegyzet.