Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
660 HERMANN RÓBERT Az orosz dilemma Visszatérve az eseményekre, az 1849. július 15-17-i váci csata után Görgeit követő Hruljov orosz ezredes attól tartott, hogy túlzottan előreszaladt különítményét a magyarok megsemmisítik. Ezért július 20-án két tisztjét Görgei rimaszombati főhadiszállására küldte. Kotljarovszkij százados és Rüdiger hadnagy előadta, hogy őket Paszkevics megbízásából Rüdiger lovassági tábornok küldte azért, hogy fegyverletételre szólítsák fel a magyar parancsnokot. A két tisztnek nem volt megbízólevele, s amikor Görgei ezt kérte tőlük, közölték, hogy meglesz, de előbb 48 órai fegyverszünetet kellene kötni. Görgei átlátta, hogy egyszerű hadicselről van szó, de abban a reményben, hogy valamilyen érdemi adathoz juthat az orosz fősereg állásáról, kérte a fegyverletételi ajánlat formulázását. Az ajánlatok azonban csupán a hadsereg tagjai számára tartalmaztak engedményeket: A tábornokok, törzs- és főtisztek szabadok maradnak, megtarthatják fegyvereiket, s ha akarják, szolgálatot vállalhatnak az orosz hadseregben; ki kell szolgáltatniuk minden fegyvert, s ezt követően „joguk van akár az orosz császár szolgálatába lépniük, akár hazamenniük." Görgei kijelentette, hogy „a hadseregnek mindenekelőtt az ország jövőjére kellenek biztosítékok", majd a hadikövetekkel folytatott beszélgetésből pontos adatokhoz jutott az orosz főerők mozgásáról. A formulázott ajánlatot eljuttatta hadtestparancsnokaihoz, s kérte véleményüket. A beérkezett válaszok elutasítók voltak. Görgei ennek alapján július 21-én közölte Paszkeviccsel, hogy a hadsereg hű marad az 1848-as alkotmányra tett esküjéhez, „és fegyvereit csak akkor fogja nyugodni hagyni, ha ezen alkotmány újból biztosítva lesz, és Magyarország területéről minden ellenséges hatalom kiszoríttatik." Görgei azt is elmondta a két követnek, hogy Magyarország „legszorongatóbb állásában inkább orosz fejedelmet fogadna el, mint osztrákot", s hogy ha az oroszok alkudozni akarnak, forduljanak a magyar kormányhoz, „magam nem kormányférfiú, hanem pusztán csak seregvezér lévén."126 A Hruljov-féle küldöttségről Paszkevics Berg tábornok útján tájékoztatta Haynaut, s egyben felszólította Berget, puhatolja ki Haynau véleményét, milyen feltételekkel kecsegtethetnék Görgeit, ha azhadseregével hajlandó lenne megadni magát, Haynau július 25-én közölte: ha Görgei, „még mielőtt harcra kerülne a sor, és megkísértené a hadiszerencsét, valóban megadja magát felséges urának és törvényes uralkodójának", akkor, tekintetbe véve e lépés fontosságát és azt, hogy ezzel a háború véget is érne, Görgeinek biztosítani lehetne az életét és büntetlenségét annak az érdemnek elismeréseképp, „hogy az övéivel együtt elsőnek nyújtott jó példát a többi magyarországi felkelőnek." Emellett pénzjutalmat is lehetne és kellene neki adni. „Biztosítani lehetne mindazoknak a lázadó tiszteknek az életét, ha a személyes büntetlenségét nem is, akik követik ezt a példát, azzal a feltétellel, hogy meg kell jelenniük az Ausztriában felállítandó különböző igazoló bizottságok előtt, amelyek mindenki magatartását megvizsgálják, és megítélik, milyen mértékben számíthat egy-egy ilyen tiszt el-126 Görgei magyar nyelvű megjegyzése a tárgyalások anyagát tartalmazó iratmásolaton. Közli Steier Lajos II. 108., és Szemere Bertalan 632.
