Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635

I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 637 A koncepcióval kapcsolatban először Varga János és Hanák Péter fogalmazták meg kételyeiket egy rádióbeszélgetésben, majd egy, Andiccsal folytatott folyóirat-vitában.10

Katona Tamás az aradi vértanúk peranyagát közzétevő kötete előszavában szintén kifejtette, hogy Schwarzenberg előterjesztésének mindaddig semmifajta jelentősége nem volt, amíg Haynau az ezzel kapcsolatos utasítást meg nem kapta, márpedig Haynau egészen addig a kíméletlen megtorlás szellemében járhatott el a magyar szabadságharc résztvevőivel szemben.11

Kosáry Domokos a Görgey-kérdésről írott monográfiájában úgy vélekedett, hogy az előterjesztést maga Schwarzenberg tette félre augusztus 16-án, amikor értesült Haynau temesvári győzelméről.12 Jelen tanulmány célja az, hogy a már ismert, s az osztrák Hadilevéltárból előkerült, korábban ismeretlen dokumentumok alapján rekonstruálja azt a döntési folyamatot, amely előbb 1849. augusztus 20-án a korábbi részleges amnesztiatervek elvetéséhez vezetett; illetve feltárja azokat az okokat, amelyek révén augusztus 27-31. között a halálos ítéletek előzetes jóváhagyásának előírásából azok utólagos bejelentési kötelezettsége lett. A Schwarzenberg-kormány és a lázadók - a megtorlás koncepciójának alakulása az orosz intervenció kezdetétől augusztus közepéig Az osztrák kormány 1849. május 14-én — immáron az orosz segítség biztos tudatában — megtárgyalta a magyar „lázadás elfogott vezetőivel úgyszintén közelebbi és távolabbi résztvevőivel szemben foganatosítandó eljárást." Alexander Bach belügyminiszter a halál-, a börtön- és pénzbüntetést, vagyonelkobzást, sőt, még az, egy Európán kívüli országba való elszállítást is javasolta, „minthogy a bűnösök nagy száma azok őrzését nehézzé tenné." Ezt a hadijog és a szükséges védelem állása is igazolná. Schwarzenberg úgy vélte, a bűnösök Amerikába szállítása sem nyújtana számára biztosítékot azok rövidesen történő visszatérése ellen, ezért az Észak-Ázsiába: Kamcsatkára vagy Szibériába történő szállítást tartotta egyedül megnyugtatónak. Bach és Krauss pénzügyminiszter ehhez a javaslathoz hozzáfűzték, miszerint osztrák bűnösök orosz büntetőtelepekre szállítása sok szempontból „nem lenne aggályok nélküli", s ezért — még ha az oroszok erre netán hajlandóak is lennének — jobb lenne Oroszországtól megfelelő területet kérni, hogy ekképp a magyar száműzöttek „osztrák területen és osztrák csapatok őrizete alatt tartózkodjanak ott." Kraus pénzügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy az osztrák kormány szelíd szellemének jobban megfelelne, ha a kevésbé büntetendő esetekben, ahol vagyonel-10 [Hanák Péter - Varga János:] A Görgey-kérdés vitája. (In:) Hanák Péter szerk.: A Dunánál. Történelmi figyelő. Bp., 1982. 214-215.; Andics Erzsébet: Néhány megjegyés a „Görgey-vitához." Kritika, 1974/10. 12-13.; Hanák Péter - Varga János: Bécs, Arad, Világos. Tények, értelmezések a Görgey-vitában. Kritika, 1975/1. 4-6.; Andics Erzsébet: A békepárt értékelése történetírásunkban. Kritika, 1975/1. 6-7. 11 Katona Tamás 26. és 29-30. (Katona kötetének első kiadása 1979-ben jelent meg; jómagam itt a legutóbbi és legbővebb, 2001. évi kiadását használtam.) 12 Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története. Bp., 1994. II. k. 279-284., 291-293.