Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
628 URBAN ALADÁR sok fáradozásomba került, míg a bécsiek felpaprikáztattak". A meghökkentő információt Meszlényi még kiegészítette azzal, hogy bár Batthyányval nem állott semmilyen baráti kapcsolatban (sőt a Fejér megyei közgyűléseken kimondottan politikai ellenfelek voltak), mégis megkérte őt, hogy vezesse Niczky Sándor akkori kormánybiztos lakására. Útközben — állította Meszlényi — Batthyány Lamberg haláláról, s arról beszélt, hogy miért nem tért vissza Pestre.59 (Batthyányt lehet, hogy sokkírozták a bécsi fejlemények, többek között, hogy utazási terve kútba esett. Az azonban nehezen képzelhető, hogy eléje megy bárki köznemesnek, főleg, ha ellenfelek voltak. A gróf szájába adott triviális szöveg pedig nem Batthyány stílusa.) Meszlényi még ezen a napon Bécsben jegyzőkönyvbe mondta vallomását, hangsúlyozva, hogy egyik beszélgetésnek sem volt tanúja. Hozzátette: „Batthyány elbeszélése semmiképp nem úgy hatott, hogy azt hihettem volna, hogy akárcsak a legcsekélyebb köze lett volna Latour meggyilkolásához".60 (Marad tehát az előkészítő szerep.) A következő vallomástevő ugyancsak Bécsben az első feljelentő, Széchenyi Pál gróf volt, akit Mödlingből kértek be vallomástételre. Megismételte a korábban írásban tett kijelentését — hangsúlyozva, hogy beadványa Rohonczy kerületi biztos felszólítására született — majd hozzátette: „Az említett beszélgetés kapcsán különösképp feltűnt, hogy Batthyány honnan tudhatta azt már hatodikán reggel oly bizonyossággal, ami csak e nap folyamán zajlott le Bécsben." (Tehát ugyanaz „tűnt fel" a grófnak, mint a bécsi szobapincérnek.) Széchenyi szerint nem tett fel Batthyánynak további kérdéseket, így bővebbet az a Wallis gróf mondhat, aki az ő soproni házában lakik.61 Wallis grófnak tehát volt még valami hozzátenni valója a Batthyány elleni vádakhoz. A következő tanú Rohonczy Lipót, a nyugat-magyarországi megyék császári főbiztosa volt, akit július 27-én Sopronban hallgattak ki. Rohonczy nem állította, hogy 1848 október elején Sopronba Batthyányval találkozott, hanem csak arról beszélt, hogy hallotta: Batthyány Pulszkyval együtt Simon alispán lakásában van. Mikor ezt követő napokban a megyeházán járt, ott találta Pulszkyt, aki levelet írt. Pulszky azt is mondta, hogy Bécsben az a hír járja, hogy ha a fekete-sárgák győznek, őt fogják elsőként felakasztani. (Az talán már kevésbé hihető, hogy Pulszky azt mondta volna, miszerint ha rajta múlik, Latourt már régen fellógatták volna.) Batthyányval múlt év márciusa óta nem beszélt, de mint hallotta Sopronban csak addig maradt, míg híre nem jött Bécs bevételének. „Itten hirtelen eltűnése biztos jele volt ennek, hiszen közismerten neki voltak a legjobb ügynökei." (A kijelentés egyetlen célja, hogy Batthyány „titkos ügynökeiről" essék szó. Bécs néhány óra járásra van, a hírek hamar eljutnak Sopronba. S miért távozott volna Batthyány „hirtelen"?) Szó esett a Pesther Zeitungban megjelent „hegyfalvi levélről", s arról, hogy a lap rendszeresen megérkezett Sopronba. így Batthyánynak módja lett volna tiltakozni, ha az írással nem ért egyet. A hadbíró a soproni kerület parancsnoksághoz intézett megke-59 Batthyány pöre 196-197. Meszlény állítása szerint okt. 16. v. 17-én Kőszegen találkozott a felkötött karú Batthyányval. (A nyomozás megállapította, hogy Batthyányt nyolc napig ápolták Hegyfaluban.) 60 Batthyány pöre 198-199. Meszlényi letette az esküt. 61 Uo. 205-207. Széchenyi Pál letette az esküt.
