Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603
BATTHYÁNY ÉS AZ OSZTRÁK LIBERÁLISOK 1848 TAVASZÁN-NYARÁN 611 ban (1851. október, 1852. április, 1852. június, 1853. április, 1855. április, 1857. június). Számon tartja a liberálisok két legtekintélyesebb vezetőjét, Deák Ferencet és Eötvös József bárót is, ez utóbbival személyesen is megismerkedik, s élete vége felé vele szeretne politikai szövetségesként fellépni.36 1851-es nyári párizsi útja alkalmával találkozik Andrássy Gyula gróffal, akit „kitűnő ember-ként jellemez,37 a poroszországi magyar emigránstól, Arthur Seherr-Thoss gróftól is igyekszik ez alkalommal információkat gyűjteni a magyar emigrációról.38 1848-1849-es viharos hónapjai után tehát ismét politikai ellenzékként szemlélve a neoabszolutizmus rendszerét, újra a magyar konzervatív és mérsékelt liberális politikai elit tűnik számára lehetséges szövetségesnek. 1858-ban bekövetkezett halála azonban már megakadályozta abban, hogy újra próbára tegye ezt a szövetséget. BATTHYÁNY AND THE AUSTRIAN LIBERALS IN THE SPRING AND SUMMER OF 1848 by Ágnes Deák (Summary) From the spring of 1847 a prudent rapprochement was going on between the Hungarian liberal opposition and one of the leaders of the conservative opposition in Austria, baron Viktor Franz Andrian-Werburg. One of the main supporters of this process was count Lajos Batthyány. As a matter of fact, relations were maintained in the tumultuous days of the 1848 revolutions, for victory seemed a common achievement for both parties. Yet the profound difference between the conceptions of the Hungarian liberals and those of the Austrian conservative liberals left little room for further cooperation. Both Andrian and Batthyány made efforts at maintaining personal contacts, before all in order to exert political influence on each other. Batthyány paid two visits to Andrian in the course of his stays in Vienna. In the first days of May he tried to prompt Andrian to pursue a more active policy, expressed his support of the Great-German aspirations, and hinted at possible concessions by the Hungarian government, for example in the question of taking over part of the common state debts. The second meeting seems to have taken place early in June, when, however, Batthyány could do no more than accept with resignation that Andrian had not become one of the Austrian ministers in the meantime. Both of them must have clearly felt that whereas the period before March 1848 was propitious to a rapprochement, since then the distance had been constantly growing between them. 36 Erről bővebben lásd: Deák Ágnes: Adatok Eötvös József 1850-es évekbeli tevékenységéről. Aetas, 1997. 1. sz. 142-150. 37 Andrian-Werburg naplója, 11. köt. Párizs, 1851. júl. 21. 38 Andrian-Werburg naplója, 11. köt. Genf, 1851. júl. 30.
