Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603
606 DEÁK ÁGNES thyány-kormány függetlenséget erősítő lépéseihez a bécsi udvarral szemben, illetve a Josip Jellacic horvát bán elleni fellépéshez. Mihelyt azonban 1848 nyarára a nagynémet remények halványulnak Frankfurtban, s egyre inkább a nagyosztrák eszme, azaz a Habsburg Birodalom egybentartásának és nagyhatalmi állása megőrzésének programja kerül előtérbe az osztrák-német liberális és konzervatív elit soraiban, a magyar különállási törekvések mint legveszedelmesebb tényezők jelennek meg, melyekkel szemben inkább a birodalom föderatív átalakulását szorgalmazó ausztroszláv politikai törekvésekkel kívánatos megegyezést keresni.10 Ezt követően már csak a nagynémet eszme mellett kitartó demokraták képviselték a magyarbarátságot az ausztriai politikai színtéren, míg az 1848. októberi bécsi forradalom leverése után nem kényszerültek hallgatásra. De még a körükben sem volt egyöntetű a magyar szimpátia, a magyarokról mint a velük élő más nemzetiségűeket elnyomni szándékozó népről élő sztereotípia hatott az ő körükben is.11 Ezek az általánosan meghatározó politikai ténj'ezők — minden szubjektív szándékon tűi — behatárolták a korábban egymáshoz közeledő politikai erők, illetve személyek mozgásterét. Mind Andrian, mind Batthyány igyekezett fenntartani a személyes érintkezést, persze továbbra is elsősorban a másik félre gyakorolható politikai befolyás céljából, de ahogy az 1848 márciusát megelőző időszak kedvezett a közeledésnek, úgy ezekben a hónapokban a felek már egyre távolabb kerülnek egymástól. Andrian örömmel hallotta a március 15-i magyarországi híreket — mint írja —, abban reménykedett, hogy a magyar és a „német-szláv tartományok országgyűlése" által kiküldött egyesített bizottság majd bizonyos közös birodalmi kérdéseket közösen tárgyalhat és felügyelhet.12 Leírja István főherceg és főképp Kossuth Lajos lelkes fogadtatását Bécsben, Batthyány miniszterelnökké kinevezésekor úgy érzi, az ő sikere is ez egyben. De már néhány nappal később papírra veti: a magyar országgyűlés „megőrült", királyi jóváhagyás nélkül kihirdetett robot- és tizedeltörlés, ősiség, úriszék megszüntetés, „egy új, nevetségesen széleskörű választási törvény", miniszteri felelősség szerepel az Andrian által felrótt bűnlistán.13 Aggodalommal fogadja majd az erdélyi unió hírét is, mivel úgy látja, azzal Magyarország tovább erősödik a „Monarchia kárára".14 De az egykori magyar ellenzék sem feledkezik meg az egykori szövetségesről. Március közepén a Pozsonyból Bécsbe menő országgyűlési küldöttséggel Bécsben tartózkodó Tóth Lőrinc kereste fel Andriant, s március 17-én első kéz-10 Részletesen lásd erről: Niederhauser Emil: 1848. Sturm im Habsburgerreich. Budapest, 1990.; Urban Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. Budapest, 1970.; Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. Budapest, 1999.; Deák Ágnes: Habsburg Birodalom a nacionalizmus kihívásai között. Tervek és koncepciók a birodalom újjáalakítására (1848-1849). Aetas, 1997. 4. sz. 5-44. 11 A bécsi demokraták egyik ismert alakja például így nyilatkozik a magyarokról: „...igazi despoták, akik tirannizálták a velük szövetségben élő más nemzetiségeket". Die Wiener Oktober-Revolution. Aus dem Tagebuche des Dr. Schütte. Prag, November 1848. 11. 12 Andrian-Werburg naplója, 15. köt. Bécs, 1858. Jan. 12. Andrian-Werburg hagyatéka, Archiv mësta Brna, Großgrundbesitz Lísen -H2 Inv. C. 671, Krab. 116. 13 Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Bécs, 1848. marc. 21., marc. 24. 14 Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Bécs, 1848. ápr. 30.
