Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 581 A porosz diplomácia a forradalom előtti években a Habsburg Birodalom helyzetét kritikusan ítélte meg. Egy 1842 nyári, Feljegyzés az Osztrák Monarchia belső viszonyairól c. dokumentum szerint a birodalom nem is igazán állam, mivel benne külön államok egyesülnek, elsősorban Magyarország és a többi tartomány állítható szembe egymással. Ferdinánd császár ezt az alakulatot nem képes vezetni. Hogy a Habsburg monarchia eddig nem esett szét, az a főhercegeknek köszönhető, akik nem törekedtek osztozkodásra - ez bámulatos és dicséretes. Nem is kellene más, mint „egy uralkodó, aki képes lenne a kormányzásra". Az 1840 óta érlelődő változások nem vezettek eredményre, vámszövetségi csatlakozás helyett ma már csak kereskedelmi szerződést remélnek. A gazdasági és pénzügyi stabilitás hiánya észlelhető. Magyarország adóhozzájárulása kevés, a belső vámvonal csak kompenzáció a nemesség adómentességéért, ám akadályozza a forgalmat. Magyarországon reformokra lenne szükség, amelyek viszont sem a kormány, sem a rendek együttműködése nélkül nem lehetségesek. A fő feladat itt a közadózás megvalósítása, cserébe segíthetnének a közlekedés fejlesztésével.43 Csehországban csak látszólagos a kormányzati határozottság — tudjuk meg 1844-ből — , nyugtalanság van, az országot rosszul kormányozzák. Magyarországot viszont nem kormányozzák, a magyarizáció gondolata itt áthat mindent - s ez a magyarosítás alkotmányos szabadságnak nevezi magát.44 A 1846-ban kezdődő gazdasági-pénzügyi válság hírei csak fokozzák a szkepszist: a bécsi kormány nem képes kezelni a problémákat. 1845-ben új követ érkezik Berlinből, Arnim gróf45, aki még borúlátóbb a Habsburg Birodalom jövőjét illetően. 1847. nyarának végén jelenti, hogy Magyarországon óriási ovációval fogadják István főherceget, mint újonnan kinevezett helytartót. De ezzel István csak el fogja veszíteni a császár és Ferenc Károly trónörökös bizalmát - ez viszont fokozza majd Magyarország ellenszenvét az udvar iránt. A bécsi kormány itt minden tekintélyét elveszítette. Sajnos, Bécsben ragaszkodnak a rossz kormányzáshoz, ez válságot idéz fel, elsőként éppen Magyarországon, ezt követi majd Itália „és sajnos" Csehország, s ha ezekben a tartományokban sikert érnek el, Galícia is követni fogja azokat. Ausztria hatalmának megtestesítője [Metternich] a sír felé halad, szellemi ereje megtört. „A világ szeme hamarosan Magyarország felé fordul" - zárja helyzetképét.46 Kossuth neve csak ekkortól, 1847 végén kerül be a jelentésekbe. Novemberben arról tudósítanak, hogy Kossuth az országgyűlésen a kormányt Krakkó (1846-ban bekövetkezett) bekebelezése miatt ill. keleti politikája folytán meg fogja támadni. Jelzik, hogy elkeseredett küzdelmet folytat majd az ellenzék a magyar kan-43 GStA PK I. HA Ges. Wien. Aufsatz über die inneren Verhältnisse der Österreichischen Monarchie. Geschrieben im Sommer 1842. 6168. es. fol. 1-32. (Aláíratlan, valószínűleg Maltzan távozó követ összefoglalása.) 44 GStA PK I. HA Repositur 77. Ministerium des Inneren. Tit. 509. Volksaufstände in Austria. No. 23. Volksaufstände in den österreichischen Staaten. Bd. 1. 1831-1850. fol. 78-86. (Canitz bécsi követ jelentése 1844. szeptember 21.; másolat) 45 Heinrich Friedrich von Arnim-Heinrichsdorf-Werbelow gróf (1791-1859), diplomata, 1845-1848 között bécsi követ, 1849. február 24 - március 3. között külügyminiszter, 1851-1857 között újra bécsi követ, a Metternich-hez igazodó porosz külpolitika egyik megtestesítője. 46 GStA PK I. HA Ges. Wien 689. es. fol. 40-41. (1847. szept. 4.)
