Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Velkey Ferenc: Batthyány Lajos Széchenyi látószögében (I. Közelítések) III/557
564 VELKEY FERENC belé röpíteni, s valóban nem egyszer álltak azon a ponton egymással. Máskor meghajol értelmi felsőbbsége s lényének valami sajátságos varázsa előtt, «csodálatos ember» — kiált fel naplójában — «mihelyt ő akarja, ki kell békülni vele»"14 Természetesen a nagy Széchenyi-biográfiák is fölfedezték ezt a témát, de jól mutatja az aránykülönbségeket, hogy Zichy Antal monumentális életrajzában sokkal kevesebbet írt Batthyányról, mint a korábban általa összeállított naplókötetben. S ugyanígy Friedreich István is csak egy-két rövid részlettel emlékezett meg az ő reformkori szerepéről. Jellemző módon egyik műben sem volt szó a kapcsolat jellegéről, a már akkor ismert veszekedés jelenetet „kihagyták", s csak néhány tárgy összefüggésében (diéták, Kossuth 1847-es megválasztása) említették meg.15 A 20. század első évtizedéig nyomon követve a „párhuzamos kép" alakulását leszűrhető egy máig ható következtetés. Sokkal nagyobb jelentőségre tettek szert a Széchenyi-Batthyány viszony dokumentumai a Batthyány-irodalomban, mint a Széchenyi-irodalomban. Elsősorban azért, mert itt anyaghiánnyal, ott anyagbőséggel küszködtek/nek a történetírók. A reformkori Batthyányra vonatkozó forrásadottságok közismertek. Legfontosabb reformkori beszédei, írásai, levelei, s a hozzá kötődő dokumentumok szűk 200 oldalt tesznek ki Molnár András hiánypótló gyűjteményében.16 Nagy eszmei összegző munkák, nyilvános helyzetelemzések, vitacikkek híján „eszmerendszerét", politika-felfogását, reformkori programját szűk bázison kellett földolgoznia a történetírásnak; s meg is tette ezt az utóbbi negyedszázadban igen sikeresen.17 Viszont tevékenységének kulcsterületeire vonatkozóan tőle szinte alig, csak róla lehet(ett) információt gyűjteni. Nyilván újabb alapkutatások még felszínre hozhatnak „elrejtezett" leveleket, dokumentumokat; de a forrásanyag szerkezete, és súlyaránya nagyjából kialakult.18 Politikai, közéleti pályájáról, személyiségéről a kortársak 14 Farkas E., é. n. 36-37. Zichynél eredetileg időutalás állt a gondolatjellel Farkas által beszúrt rész helyén: „így ír róla [1846.] febr. 21-én," SzIM I. 492., A szövegben föltűnő két szituáció: SzIN6. 331., 678. 15 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza 1-2. köt. Bp., 1896. ill. 1897.1. 418., 481., 560.; Ii. 46-50., 71-72. Friedreich István: Gróf Széchenyi István élete. 1-2. köt. Bp., 1914. ill. 1915. pl. II. 181. 16 BLRBLÍ; Lásd még Erdődy Gábor ugyanabban az évben közzétett válogatását. Erdődy Gábor: Batthyány Lajos. Magyar Szabadelvűek. Bp., 1998., ül.: Molnár András. Batthyány Lajos reformkori leveleiből. Levéltári Közlemények., 1997/1-2. 63-76.; Molnár András: „Az akasztófa tükröződik a szeméből!" -titkosrendőri jelentés Batthyány Lajos grófról (1840). Vasi Szemle, 1993/4. 499-508. 17 Az újabb Batthyány-irodalomban elsősorban Erdődy Gábor koncentrált a szemlélet és program részletes elemzésére még a pályakép-rekonstrukciójában is: Erdődy Gábor - Herrmann Róbert: Batthyány. Szemere. [fekete-fehér] Pannonica K., h. n. 2002. főként: 20-31., 39-50.; Erdődy Gábor: Batthyány és a polgári állam reformja. Alföld., 1997/10. 54-62.; Gergely A., 1982.; Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1982. 1193-1228.; 18 Itt csak összefoglalóan jelezzük, hogy a Magyarország Ujabbkori Történetének Forrásai sorozatnak az Urbán Aladár és Károlyi Árpád által összeállított 1848-49-es kötetei mellett a Barta István, Viszota Gyula, Ferenczi Zoltán, Miskolczy Gyula által szerkesztettek is fontos adalékokkal járulnak hozzá Batthyány reformkori pályájához. Molnár András alapkutatásaival újabb forrásköröket vont be a vizsgálatba, a régi kiadványokat, ahol lehetet az eredeti dokumentumokkal összevetette, úgyhogy a további kutatásnak azt a bázist figyelembe véve érdemes továbblépnie. Molnár A., 1996. 183-220. Természetesen eddig kevésbé érintett területeken is létrejöhetnek sikeres kutatások. Deák Ágnes tanulmánya esetleg inspirálhatja Batthyány észak-itáliai 1846-47-es útjainak, az ottani kap-
