Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 555 A kormány a liberális ellenzékkel szembeni tehetetlenségében már-már az országgyűlés feloszlatását, és az ellenzék legradikálisabb vezetőinek letartóztatását fontolgatta 1848 februárjában. Az oppozíciót végül az itáliai és párizsi forradalmi megmozdulások híre segítette át a válságon. A Kossuth által megfogalmazott, és 1848. március 3-án az alsótáblán elfogadott felirati indítvány, amely tartalmazta a magyar liberális ellenzék csaknem valamennyi reformkövetelését, a felsőtáblán másnap még elakadt, a főrendek azonban tíz nappal később, március 14-én - az előző napi bécsi forradalom hírétől megrettenve - már beleegyeztek Kossuth feliratának felterjesztésébe. A feliratban eredetileg csupán a felelős kormányzás igénye szerepelt, Batthyány Lajos miniszterelnökkéjelöléséről csak később, a főrendek ülését követő ellenzéki tanácskozáson született megállapodás. Az országgyűlés liberális ellenzéke - kihasználva a helyzet kínálta erőfölényt - gyakorlatilag a parlamentáris demokráciák játékszabályai szerint jelölte miniszterelnöknek pártelnökét, pontosabban az ellenzék központi bizottmányának elnökét, Batthyány Lajos grófot.107 1848. március 14-én este Batthyány egy 54 aláírással ellátott levéllel indította útnak a Zala megyei Kehidára Wenckheim Béla bárót és az egyik zalai követet, Tolnay Károlyt. Az ellenzéki főnemesek és követek által aláírt levélben tudatták Deákkal, hogy Metternich abszolutista kormánya Bécsben megbukott, Apponyi György magyar kancellár leköszönt, és Pozsonyba hívták a zalai politikust: „Ily roppant fontosságú körülmények között alkotmányunkat és a trónt a nép felkarolása által szilárdítani elhatározott komoly szándékunk. Szükségünk van azért reád, s bizton várjuk minél előbbi jelenlételedet."108 Batthyány Lajos gróf személyes tekintélyének és Deákhoz fűződő korábbi jó kapcsolatának minden bizonnyal kulcsszerepe volt abban, hogy Deák — noha egészsége továbbra sem állt helyre — végül mégiscsak elvállalta a követi tisztséget. Batthyány és Deák között ugyan soha nem alakult ki szorosabb barátság, ám így is összekötötte őket egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése. Deák 1848 márciusában szinte csak a grófra való tekintettel fogadta el Batthyány kormányában az igazságügyi miniszteri tárcát. „..Jkényszerített a becsület és a kötelesség, mert Batthyány kijelentette, hogy nélkülem minisztériumot nem alakít, s ha ő akkor miattam visszalép, aligha találkozott volna, ki helyette a minisztérium alakítását elvállalja, s így engem vádoltak volna, hogy miattam s gyáva vonakodásom miatt vált lehetetlenné az első felelős minisztérium alakítása" - vallotta be később a sógorának.109 1848 márciusában Magyarországon szinte mindenki egyetértett abban, hogy Deák Ferenc részvétele nélkül nem alakulhat meg az új, felelős kormány. Az elismert ellenzéki politikus szaktudása, országgyűlési rutinja, kodifikátori 107 Gergely András i. m. 259., 284-285., Molnár András 1996. 152-157. 108 Batthyány és társai levele Deákhoz: Pesti Hírlap 1848. március 23. (7. sz.) 249., vö. Jelenkor 1848. március 26. (37. sz.) 152., Deák Ferencz élete. Emlékkönyv. 2. kiad. (Szerk. Áldor Imre) Bp., 1878. 154., Kónyi Manó 1903. 2. köt. 195., Ferenczi Zoltán 1904. 2. köt. 74., Urbán Aladár: Batthyány Lajos gróf főbenjáró pöre. Bp., 1991. 269., 396. (Batthyány vallomása 1849. március 19-én.), Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. 55. 109 Váczy János i. m. 197. (Deák levele Oszterhueber Józsefhez, Pest, 1848. április 30., vö. DFVM 1. köt. 519.)
