Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 545 szó esett az ellenzék további teendőiről is.52 Ekkortájt, 1840 őszén Deákot és Batthyányi tekintették az ellenzéki mozgalom potenciális vezéreinek, és gyakorlatilag fel is kínálták nekik ezt a szerepet. Batthyány a tapasztalat hiányára hivatkozva tért ki a bizalom elől, Deák pedig — akit országszerte a legalkalmasabbnak tartottak e posztra — azzal utasította vissza az irányító szerepet, hogy országos mozgalom csak szellemi központból irányítható, vidéki elszigeteltségből nem.53 Ebben a helyzetben az 1841. január 2-án meginduló Pesti Hírlap ragadta magához a kezdeményezést a reformeszmék propagálása terén, és a legerősebb közvélemény-formáló tényezővé kezdett válni. Mivel Deáknak és Batthyánynak sem érzéke, sem ambíciója nem volt a lapszerkesztéshez, és a cikkírástól is idegenkedtek, a korábban mások gondolatait csupán szürke eminenciásként közvetítő Kossuth előtérbe lépett, és egyértelműen átvette a kezdeményezést. Kossuth tematizálta a következő évek magyar közéletét, ő határozta meg a társadalomkritika legfontosabb kérdéseit és a reformkövetelések fő irányait.54 Az újságírást és az újságírókat kezdetben arisztokratikus fölénnyel lenéző Batthyány úgy látta, hogy a Hírlap hatása csökkenti a főrendi ellenzék társadalmi súlyát, és megkérdőjelezi a mágnások — általa elképzelt — vezető szerepét. 1841 első hónapjaiban Batthyány keményen bírálta a Hírlap szerkesztőjét; igaz ugyan, nem nyilvánosan, csupán arisztokrata körökben. 1841 márciusának elején Deák is úgy értesült, hogy Batthyány (többek között Széchenyivel és Zichy Ödönnel együtt) a „hírlapnak rész szerint irányát, rész szerint pedig a modort, melyben az írva van, igen kárhoztatják".55 A Pesti Hírlapról kibontakozó vitában Széchenyi mind Deákot, mind pedig az arisztokrata körökben nagy befolyással rendelkező Batthyány Lajost meg kívánta nyerni a Kossuth elleni fellépéshez és egy mérsékelt centrumpárt létrehozásához.56 Tervét megkönnyítette, hogy ekkor mindkettejükkel könnyen személyes kapcsolatra léphetett. Batthyány már 1840 őszétől Pesten lakott, a belvárosi Hatvani utcában a Cziráky-féle palotát bérelte ki.57 1841 novemberében Deák is a fővárosba érkezett, és az országgyűlés büntetőjogi választmányának tagjaként -oroszlánrészt vállalva az új büntetőkódex kidolgozásában — Batthyány lakásá-52 MOL A 105. Inf. prot. 1840. szeptember 4. (43. ülés) 17. p., vö. Váczy János i. m. 75. (Deák levele Wesselényi Miklóshoz. Zalaegerszeg, 1840. augusztus 11.) Áz augusztus 20-i nagycenki összejövetelről: Környei Attila: A politikus magánélete. Gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben. In: Arrabona 34. Győr, 1995. 55-79. 53 Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Bp., 1983. 11. 54 Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2. bőv. kiad. Bp., 2002. 206-275. 55 Váczy János i. m. 77. (Deák levele Wesselényihez, Kehida, 1841. március 4., vö. DFVM 1. köt. 317.), Viszota Gyula: A Kelet népe történetéhez. In: Budapesti Szemle 1903. 116. köt. 322. sz. 166., Gr. Széchenyi István: A Kelet népe. (Szerk. Ferenczi Zoltán) Bp., 1925. (a továbbiakban: Ferenczi Zoltán 1925.) 24-25., Bártfai Szabó László i. m. 1. köt. 376., Gergely András i. m. 267. 56 Szabad György-SQeák Ferenc és a reformkori Széchenyi-Kossuth vita. In: Tanulmányok Deák Ferencről 247-255. ~ 57 A palota bérbevételének szándékáról: MOL N 119. Fasc. 64. No. 9232. Vö. Tokáts Sándor: A szegénylegények klubjai. In: Uő: Hangok a múltból. Bp., é. n. 272. Széchenyi naplójának 1841. március 16-i bejegyzése szerint Batthyány már ki is bérelte a Cziráky-palotát: SZÍN 5. köt. 456.
