Századok – 2007
MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391
LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK A KÖZÉPKORI JÁRÁSOK KUTATÁSÁBAN 407 lépés a helységek térképre vitele lesz a járások rendje szerint, majd végül a járáshatárok megrajzolása. Felmerül természetesen a kérdés, hogy milyen térképek felhasználásával kerül erre sor. Az alapot egyértelműen az Engel Pál digitális térképe109 fogja jelenteni, de a községhatárok megrajzolásához későbbi, elsősorban 18. század végi térképek igénybevételére is szükség lesz. A legtöbb nehézséggel előreláthatólag a török hódoltság területén fekvő megyék feldolgozása során kell majd szembenézni, mivel ezek forrásanyaga egyrészt — többnyire — megsemmisült, másrészt pedig, ha egyáltalán szedtek királyi adót, annak lejegyzése korántsem történt a többi megyénél megszokott módon.110 Végül ezen megyék esetében igen jelentős településpusztulással számolhatunk, ami eltüntette a határokat. Mindezen nehézségek áthidalásához ugyanakkor rendelkezünk már kiváló segédletekkel.111 További segítséget jelentenek munkánkhoz az egyes megyékről készült történeti helységnévtárak, amelyek az 1773 és 1808 közötti állapotokat dolgozzák fel. Mindenegyes kötethez az akkori járáshatárokat ábrázoló megyetérkép is készült. Jóllehet a sorozat még nem fejeződött be — az 1987 óta megjelent 18 kötet 22 megyét dolgoz fel —, mégis haszonnal forgathatjuk őket, s ráadásul az általunk vizsgált időszak végét kijelölő időpontot szolgáltatnak.112 Az alföldi megyék mellett az erdélyi megyék járáshatárainak feltárása sem ígérkezik könnyű feladatnak, mivel ebből az országrészből hiányoznak az ilyen típusú jegyzékek. Némi segítséget-nyújthat ellenben az 1773-ban készült helységnévtár, amely az egyes megyéken belül járások szerint sorolja fel a településeket.113 Ennek felhasználása annál is inkább indokolt, mert Erdélyben sokáig megőrződtek az archaikus állapotok. Valamivel könnyebb feladatot jelent majd a Szlavóniában fekvő Körös, Zágráb és Várasd megyék járásainak térképre vitele. Itt nem annyira a források hiánya, mint inkább településrendszer meglehetősen nehézen feltérképezhető, kusza volta jelent majd nehézséget. Végezetül előre látható, hogy szükségképpen lesz jó néhány olyan megye, amelyekről nem készül középkori járáshatárokat ábrázoló térkép. Ezek elsősorban a török hódítás első vonalába eső megyék (Valkó, Kéve stb.), amelyek településhálózata korán jelentős pusztulást szenvedett el,114 s a török korban nem szedtek királyi adót területükről. 109 Engel Pál: Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. PC-CD-ROM Bp. 2001. 110 Vö. Szakály K: Pest-Pilis-Solt i. m. 111 Blazouich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje. (Dél-alföldi évszázadok 1.) Békéscsaba-Szeged 1985.; Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései 1554-1579. (Dél-alföldi évszázadok 8.) Szeged 1996. 112 Magyarország Történeti Helységnévtára (1773-1808). Az eddig megjelent megyék: Abaúj és Torna (Bp.-Miskolc 2004.); Árva (Bp. 1989.), Bács (Bp. 2005.); Bihar megye és a Hajdúság (Bp. 1990.); Borsod (Bp.-Miskolc 1991.); Csongrád (Bp. 2002.); Fejér (Bp. 1987.); Heves és Külső-Szolnok megye, a Jászság és a Nagykunság (Bp. 1998.); Liptó (Bp. 1994.); Máramaros (Bp. 1996.); Mosón (Bp. 1993.); Nógrád (Bp.-Salgótarján 2002.); Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (Bp. 1988.); Sopron (Bp. 1990.); Veszprém (Bp. 1994.); Zala (Bp. 1996.) és Zemplén. (Bp. 1998.) 113 Lexicon locorum regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum. Publici iuris fecit: Delegatio Hungarica pacem tractans. Budapestini 1920. 114 Vö. Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája. In: Vár, honor, ispánság. Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp. 2003. 472-493.
