Századok – 2007
MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391
404 C. TÓTH NORBERT Dél-Alföldre, ahol a török hódoltság alatt nemhogy járások, de megyék sem léteztek.) A rekonstrukció során felhasználható források közül elsősorban az 1526 után keletkezett adóösszeírások jöhetnek szóba, amelyek a középkoriakhoz hasonló módon járásonként — hol bővebben, hol szűkszavúbban — tüntették fel az egyes helységekben birtoklók adózó portáit. Ezeknek a bővebb változatait felhasználva készítette el Maksay Ferenc monumentális munkáját a 16. század közepi birtokviszonyokról.85 Az általa feldolgozott megyék adatait azonban, sajnos, nem tudjuk felhasználni, mivel az egyes helységeknél elhagyta a járás megjelölését, jóllehet azok az eredeti jegyzékekben szerepeltek.86 Számunkra ugyanakkor a kevésbé részletes összeírások is megfelelőek, mivel azoknak a kutatásba való bevonásakor legfőbb szempontunk az, hogy a lehető legkorábbiak legyenek.87 Elkészítettem azoknak a megyéknek is a listáját, amelyeknek kiadták a kora újkori adóösszeírásait: 1530 Bereg megye88 1532 Trencsén megye két járása89 1534 Somogy megye (részletek: Török Bálint és famíliájának birtokai)90 1542 Baranya megye három járása91 1543 Szabolcs megye92 1549 Szabolcs megye93 1552 Heves megye94 1560 Békés megye95 1626 Pest, Pilis és Solt megye96 85 Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I—II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 16.) Bp. 1990. 86 Vö. Mező András: Szabolcs megye rovásadó-összeírása 1543-ban. Acta Academiae Paedagogiae Nyíregyháziensis 10/B. Történet-tudomány. Nyíregyháza 1985. 103-114.; Uő: Szabolcs megye a XVI. század közepén. Szabolcs-szatmári Szemle 20. (1985) 72-106. 87 Ez különösen fontos azoknál a megyéknél, amelyek az elsők között kerültek török fennhatóság alá. így például Tolna megye esetében 1542-ből és 1543-ból maradtak fenn dika-jegyzékek, amelyek azonban csak három járást (3, illetve 1) tartalmaznak, vö. iß. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből H Szekszárd 1969. 5-85. (Természetesen e három alapján rekonstruálni lehet a megye mind a négy járását.) 88 CP Tomus VI. 239-253. - kiadását 1. C. Tóth N.: Bereg megye járásai i. m. 184-186. 89 cp Tomus XLIII. 1-19. - kiadását 1. A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára II. Közzétette, családtörténeti bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Lukinich Imre. Bp. 1939. 458-470. 90 cp Tomus LXI. 448-482. - kiadását 1. Enyingi Török Bálint. A bevezetést írta és a forrásokat közzéteszi Bessenyei József. Bp. 1994. 87-92. 91 CP Tomus III. 5-56. - kiadását 1. Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). In: Baranyai Helytörténetírás 1972. Pécs 1973. 7-127. 92 cp Tomus XLI. 3-78. - kiadását 1. Mező A.: Szabolcs megye rovásadó-összeírása i. m. 93 CP Tomus XLI. ff. 45-82. - kiadását 1. Mező A.: Szabolcs megye a XVI. század közepén i. m. (A kötetben újra indul az oldalszámozás, ezért szerepel a folio-szám.) 94 cp Tomus XVI. 53-63. - kiadását 1. Balássy Ferenc - Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. Eger 1890. Okmánytár 451-457. 95 CP Tomus VI. 28-30. - kiadását 1. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana II. Oklevéltári Rész. Pest 1870. 172-175. 96 CP Tomus LXI. 443-447. - kiadását 1. Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI-XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 1.) Budapest 1995. 66-68.
