Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Antonín Kalous: Boskovice urai Mátyás király diplomáciai és politikai szolgálatában II/375
BOSKOVICE URAI MÁTYÁS KIRÁLY SZOLGÁLATÁBAN 379 totta fel, „a közte és Magyarország nagy dicsőségű királya közötti tárgyalások folytatására". Reménykedik, hogy Janus is részt vesz a tárgyalásokon, és így találkozhatnak majd egymással. Tas tehát ismét a Podjebrád György és Mátyás közötti tárgyalások résztvevője. Az üdvözlések, a küldetésről szóló részek és néhány könyv kölcsönkérése mellett azonban az olmützi püspök Janust arra is megkéri, hogy tolmácsolja üdvözletét „atyánk"-nak, a váradi püspöknek, továbbá, hogy Janus vegye rá nagybátyját arra: tisztázza Tas ügyét a legátus előtt és vegye őt pártfogásába. Engedetlenséggel vádolják, pedig „semmi másért nem gyanúsítanak, mint hogy a királyok barátságát szolgáltam".22 Valószínűleg e szavakkal a bécsi találkozóra utal, amikor kivívta Bessarion bíboros haragját. Ha Tas kilenc hónappal korábban a bécsi találkozón valóban a „királyok barátságát szolgálta" (és nem csak egy retorikai fordulatról van szó), akkor létezhetett valamiféle megállapodás Mátyás és Podjebrád György között a császár sarokba szorítására. Ez azonban csak feltételezés, még ha némi fényt is vet a problémára. Annyi biztos, hogy — mint az Tas leveléből is kiderül — a két király ismét közeledni kezdett egymáshoz. 1461 januárjában a Mátyás és György leánya, Podjebrád Katalin közötti házassági tárgyalásokat felújították és ugyanazon év májusában meg is történt a házasságkötés.23 Talán ezzel magyarázható Tas 1460 júliusi fellépése Mátyás — ekkor még csak magyar — király érdekében. Evekkel később, 1465-ben, Nagyszombatban Tasnak ismét lehetősége nyílt Janus Pannoniusszal és különösképpen Vitéz Jánossal ápolt jó kapcsolatának felhasználására.24 Az itt tartott tárgyalások célja nem pontosan ismert, de annyi bizonyos, hogy a cseh király és II. Pál pápa közötti kapcsolatot is érintették. A király által a cseh ügyekben felhatalmazott Vitéz valószínűleg megegyezett Tassal, hogy immár esztergomi érsekként a magyar királyság és Róma közötti kapcsolat újbóli javítására fog törekedni.25 Bármilyen eredménnyel is zárultak a tárgyalások, nem koronázta siker a küldetést: Mátyás és II. Pál levelezéséből egyértelműen kiderül politikai elképzeléseik teljes összeegyeztethetetlensége.26 Vagyis Mátyás politikai hozzáállása miatt a nagyszombati tárgyalások kudarcba fulladtak. Vitéz elnézést kért Tastól és később írt a cseh királynak, hogy szeretné elküldeni neki a Carvajal bíborosnak küldött levelét, de „testvérünk, a pécsi püspök ezt Pécsett felejtette".27 Egy évvel később az olmützi püspök Boroszlóban tárgyalt a pápai legátussal és a boroszlói püspökkel.28 Ez volt azonban Tas z Boskovic utolsó jelentős diplomáciai küldetése Podjebrád György szolgálatá-22 Ábel Jenő: Adalékok a humanismus történetéhez Magyarországon. Bp. 1880. 92-94. 23 Macek, J.: Corvin i. m. 222.; Karl Nehring: Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. Zum hunyadisch-habsburgischen Gegensatz im Donauraum. München 1989. 17., vö. Stefan Giogowski: Potomci krále Jifího z Podëbrad (Genealogie knízat z Minsterberka). Ostrava 1989. 17-19. 24 Palacky, F.: Dèjiny IV i. m. 472.; Jörg K. Hoensch: Matthias Corvinus. Diplomat, Feldherr und Mäzen. Graz-Wien-Köln 1998. 98. — Az eredeti tervek szerint a két király találkozójának színhelye Szakolca lett volna, ám ez a találkozó végül nem jött létre. 25 Heymann, F G.: George i. m. 420.; Otakar Odlozüík: The Hussite King. Bohemia in European Affairs, 1440-1471. New Brunswick 1965. 173-175. 26 Mathiae regis epistolae ad romanos pontifices 56-57., 61-62.; Mátyás király levelei. Külügyi osztály I-n. Közzéteszi Fraknói Vilmos. Bp. 1893-1895. (a továbbiakban: MKL) I. 112-114. 27 Iohannes Vitéz de Zredna: Opera quae supersunt. Ed. Boronkai Iván. Bp. 1980. 217-218. (a Tasnak írt levél dátuma: 1465. okt. 17.; a Györgynek írté: 1466. febr. 28.). 28 Archiv cesky (a továbbiakban: AC) 4. Praha 1846. 121-123. (1466. febr. 20.).
