Századok – 2007

TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299

348 F. ROMHANYI BEATRIX mal pénztőkéből származó kamatjövedelem is. Az adományoktól való függés rávilágít arra is, hogy a pálos rend gazdasági szempontból, meglévő birtokai ellenére, legalábbis a középkor végén, bizonyos koldulórendi vonásokat is mutat. Végül néhány mondat erejéig érdemes szót ejteni a pálosok római kolostoráról is, melynek fennmaradt okleveleit néhány éve Lorenz Weinrich adta ki.421 A közölt anyagból egy rendkívül jómódú, számos jól jövedelmező birtokkal rendelkező kolostor képe bontakozik ki. A római pálosok a 16. század közepén összesen 19 házzal rendelkeztek a Városban, melyekst több esetben bíborosoknak, püspököknek és szentszéki alkalmazottaknak adtak bérbe. 1463-ban például egy, a Via Rectán 600 dukátért vásárolt ház nagyobb részéért évi 30, kisebb részéért 8 dukátot fizetett a bérlő.422

Egy további, 400 dukátért vett házat évi 24 dukátért adtak bérbe.423

Ezek az összegek egyébként ekkor többé-kevésbé megfelelnek a budai házakból származó jövedelmeknek. A 16. században ugyanakkor megfigyelhető, hogy néhány palotának az éves bére akár több mint száz dukátra is rúghatott. 1514-ben például, éppen Gyöngyösi Gergely római perjelsége idején egy, a Tiberis partján álló palotát összes tartozékával együtt Bernardino bíborosnak 150 dukátért adtak bérbe. A ház korábbi bérlője egyébként Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek volt.424 A házak között nemcsak paloták, hanem mészárszék és közkonyha is voltak.425

Ezen ingatlanok sorsa nem csupán a római perjelek gondja volt. Jól mutatja ezt a formularium több bejegyzése, melyekben a rend római támogatóinak, köztük bíborosoknak köszönik meg a segítséget, továbbá egy olyan oklevél, mely valamelyik római ház kapcsán a pápával támadt vitáról szól.426

Ezenkívül földbirtokaik is voltak, melyeken mind gabona-, mind szőlőtermesztésre van adat. A kolostornak az 1500-as évek közepén 11 szőleje volt Róma környékén, melyeket szintén bérbe adtak -olykor borért.427

Kubinyi András megállapítása szerint a S. Stefano Rotondo szerzetesei kapitalista ingatlanhasznosítást folytattak, s megjegyzi: a más gazdasági körülmények közül érkező perjelek láthatóan jól alkalmazkodtak a római adottságokhoz, és felnőttek ottani feladatukhoz.428 Nem vitatva természetesen, hogy a római pálos rendház gazdálkodása sok tekintetben eltért a magyarországiakétól, az eddigiekből az is kitűnik, hogy ennek a fajta gazdálkodásnak az elemei Magyarországon is megvoltak. Nyilván kisebb léptékben, de az itteni kolostorok is egyre nagyobb mértékben támaszkodtak közvetlen pénzbevételeikre, s ingatlanaikat hasonlóképpen bérbe vagy haszonbérbe adták. Va-421 Instrumenta et registra de Űrbe Roma. — A római ház iratanyaga annál is jelentősebb, mivel csaknem hiánytalanul fennmaradt. 422 Instrumenta et registra de Űrbe Roma 258. 423 Uo. 259. 424 Uo. 109-112. 425 Uo. 253-255. 426 Formularium f.

73r

"

v

.

— A formula feltehetőleg egy 15. századi oklevelet őrzött meg számunkra, hiszen a római pálosok egyik registruma szerint az 1454-ben V. Miklós pápától kapott házat 1463-ban II. Piusz pápa visszavette. A házban korábban, 1459-1462 között, Lodovico Giovanni Mila bíboros lakott (Instrumenta et registra de Űrbe Roma 261.). Az 1530-as éveiben, amikor a rend éppen tucatnál is több házzal rendelkezett az Örök Városban, kissé komikusnak tűnik az ószövetségi utalás. 427 András Kubinyi:

Geleitwort. In: Instrumenta et registra de Űrbe Roma IX-X. 428 Uo. X.