Századok – 2007
TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299
PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZÁZADBAN 327 egy új malom és malomárok megépítése miatt.223 A nosztrei kolostor Bényben, a Garam folyón álló három malmát 1471-ben az esztergomi érsek familiárisa, Lábatlani Gergely lerontatta és a malomköveket elvitette, a panaszosok szerint a Szent István protomártír káptalan prépostjának ösztönzésére.224 Ez az eset nyilván nem lehetett egyedi, hiszen 1473-ban Mátyás király a nosztrei pálosokat különleges királyi védelmébe vette.225 Perbe keveredett az enyerei kolostor is bizonyos szentgróti szőlei, malma és négy rét miatt.226 Ugyanez idő tájt a gönci pálosok panaszolták, hogy Gönc királyi mezőváros emelt a gönci patakon egy új malmot, ahol soha azelőtt nem volt malom, s ezáltal a pálosok malmának jövedelmét tönkretették.227 A legrészletesebben azonban a ládi kolostor keresztúri malmának perét ismerjük. 1455-ben Vince fráter a ládi kolostor nevében tiltakozott, hogy Szalontai Miklós deák szalontai birtokán a Hejő folyón új malmot épített egy olyan helyen, ahol soha azelőtt malom nem volt.228 Ráadásul Miklós a malom gátjait és rekesztőit annyira megemelte, hogy a visszaömlő víz akadályozza a szerzeteseknek szintén a Hejő folyón járó keresztúri malmának működését, és ezáltal sok kárt szenvednek.229 A tiltakozásnak nem sok foganatja lehetett, mivel alig egy évvel később arról értesülünk, hogy — bár az előző panasz nyomán Borsod vármegye ispánja és a vármegye végleges ítéletet hozott, amelyben megállapították, hogy Miklós jogellenesen építette a malmát — az ítéletlevelet Miklós iránti részrehajlásból nem adták ki a szerzeteseknek.230 1456. augusztus 28-án azután V László király eljárásra utasította a vármegyét, s ennek nyomán Szalontai Miklós a királyi emberek jelenlétében sajátkezűleg rombolta le malmának gátjait, megígérve, hogy addig nem építi fel azokat, míg mindkét fél által választott molnármesterek és más derék emberek meg nem állapítják, hogy a gátak nem okoznak kárt a felső malomnak.231 A királynak 1457 elején írt jelentés, úgy tűnik, kissé megkésett volt, mivel időközben a helyzet ismét megváltozott: 1456 karácsonya körül Szalontai Miklós újjáépítette a malmát, s a szerzetesek panasza szerint a visszafolyó víz továbbra is nagy károkat okozott nekik. Ezért László király általános tanúvallatást írt elő az ügyben, melynek során meg kell állapítani, vajon Miklós valóban újjáépítette-e a malmot, és az kárára van-e a szerzetesek régebbi malmának.232 Ennek alapján megidézték Szalontai Miklóst a szerzetesek ellenében február 26-ára, amikorra egybehívták Keresztúr birtok összes szomszédait és a megye nemességét is. A tanúvallomások minden tekintetben egyhangúlag igazolták a szerzetesek állításait. Erre másnap Miklós malmát lerombolták, a feleket pedig az uralkodó által kitűzött napra, 223 Mályusz E.\ Szlavóniai és horvátországi pálos oklevelek i. m. VII. Levéltári Közlemények 10. (1932) 112. (112. sz.). 224 1471: DL 17 251. 225 1473: DL 17 481. 226 1478: DL 18 083. 227 1472: DL 17 322. 228 A perről írt még Tringli is, 1. Tringli I.: A magyar szokásjog a malomépítésről im. 256-257. 229 1455: DL 14 969. 230 1456: DL 15 070. 231 1457: DL 15 098. 232 1457: DL 15 133.
