Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29

30 OLTI ÁGOSTON emberek és érdeklődők előtt kevésbé ismertek (Máramaros, keleti kérdés, Cadri­later) vagy amelyek még a román történészek figyelmét is elkerülték (Bánság). A román béke-előkészítés háború alatti és utáni szakasza között nincs éles cezúra, hiszen mind a kidolgozott tematika, mind a személyek tekintetében nagyfokú átfedések mutathatók ki. Szervezeti szempontból ezen belül belül a következő periódusokat jelölhetjük ki: 1) Béke iroda (1942-1944),3 2) Béke-előkészítő Bizottság (1945-1946), 3) Békedelegáció (1946), 4) Békeszerződés alkalmazását felügyelő osztály (1946-?).4 A továbbiakban bemutatott tanulmányokat a Béke-előkészítő Bizottság dolgozta ki, melynek tagjai mindvégig a román béke-előkészítés keretein belül dolgoztak. Az egymást váltó rendszerek tudatában voltak a béke-előkészítő munka fontosságának, ezért nem is eszközöltek fontosabb változtatásokat a szakmai szervek személyi összetételében. A bizottság munkája során célul tűzte ki minden meghatározott téma részletes kidolgozását. Minden témára elő kellett készíteni egy diplomáciai me­morandumot, egy bizonyító tanulmányt és több előre megírt újságcikket.5 A meghatározott tematika egy részét ennek megfelelően dolgozták ki, de az eddi­gi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a több mint száz tételt felsorakoztató té­teljegyzék részletes kimunkálására nem került sor. Csupán azokat a tételeket dolgozták ki ennek megfelelően, amelyekről úgy gondolták, hogy a békekonfe­rencia napirendjére kerülnek. A bizottság fontosnak tartotta, hogy Románia ne csak azokban a kérdé­sekben fogalmazza meg álláspontját, amelyekben közvetlenül érintett, hanem az általános háború utáni rendezésből is vállaljon részt. Tudatában voltak an­nak, hogy az ország közép és hosszú távú fejlődését ezen kérdéseknek az eldön­tése ugyanúgy befolyásolja, mint a közvéleményt leginkább foglalkoztató ha­tárkérdés. A gazdasági kérdések megvitatását megelőzően, Victor Rádulescu-Pogoneanu6 felhívta a Béke-előkészítő Bizottság figyelmét, hogy a román kor­mánynak is meg kell fogalmaznia saját téziseit az általános békerendezéshez. Fontosnak tartották, hogy a biztonságpolitikai és gazdasági kérdésekben (hite­lek, befektetések, pénzügyi stabilizáció stb.) is kidolgozzák a román álláspontot.7 A gazdasági tárgyú tanulmányokat Ion Christu8 vezetésével dolgozták ki. Ezek egy része a rövidtávú célokkal foglalkozott, másik része azt vizsgálta, mi­ként lehet minél kedvezőbb gazdasági pozíciót kivívni Románia részére. 3 Bíróul päcii néven Mihai Antonescu külügyminiszter hozta létre 1942-ben. Feladata az volt, hogy elkészítse a megfelelő dokumentációt a béketárgyalásokra, és tájékoztassa a román közvéle­ményt. A Béke Iroda iratait közli: Pacea de máine. Documente ale Comisiei construite ín vederea pregátirii œnferinÇei de pace de dupä eel de-al doilea rázboi mondial (1942-1944). Red. Pétre Otu. Bucuresti, Editura Militará, 2006. 4 Nincs pontos adatunk az osztály felszámolásának időpontjáról. 5 Arhiva Ministerului Afacerilor Externe (a Román Külügyminisztérium Levéltára, Bukarest - a továbbiakban: AMAE), Fond: ConferinÇa de pace de la Paris. 94. köt., 39. 6 Victor Radulescu-Pogoneanu (1910-1962) diplomata, Berlinben, majd a központi adminiszt­rációban szolgált. 7 Uo. 40. 8 Ion Christu (1895-1953) diplomata és közgazdász, 1928-ban lett a külügyminisztérium munkatársa, 1931-ben a Külügyminisztérium Gazdasági Osztályának igazgatója, 1934-ben követi

Next

/
Oldalképek
Tartalom