Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Hont, István: Jealousy of Trade. International Competition and the Nation-State in Historical Perspective (Ism.: Szántay Antal) I/259

TÖRTÉNETI IRODALOM István Hont JEALOUSY OF TRADE International Competition and the Nation-State in Historical Perspective The Belknap Press of Harvard University Press: Cambridge, Massachusetts, and London, England, 2005, XVIII + 541 o. KERESKEDELMI FÉLTÉKENYSÉG Nemzetközi verseny és nemzet-állam történelmi perspektívában Hont Istvánt nem kell bemutatni a magyarországi szakmai közönségnek. Történészi pályáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és az MTA Történettudományi Intézetében kezdte, majd Oxfordban, Cambridge-ben és több amerikai egyetemen folytatta. Jelenleg a cambridge-i King's College tagja, a politikai gondolkodás történetével foglalkozó ottani iskola nemzetközileg ismert és elismert oktatója-kutatója. Jelen könyve az eddigi életmű összefoglalásának tekinthető. Kezdetei doktori értekezésére nyúlnak vissza, melyet még Budapesten írt H. Balázs Éva vezetésével és Madarász Aladár kitüntető figyelme mellett. A könyv hét fejezetét az először 1983 és 1994 között már publikált tanulmányok alkotják, melyekhez a szerző egy kisebb könyv terjedelmű bevezetést írt (Jealousy of Trade: An Introduction, 1-156. o.). Hont István a jelen és a jövő érdekében műveli a történelmet. Mint a bevezetés végén (156. o.) írja: „A történelem a kételkedés eszköze. Segít, hogy jobb kérdéseket tegyünk föl. Pontosabban, segíthet elkerülni, hogy újra és újra bizonyos kérdéseket ismételgessünk, és eredménytelenül körbe-körbejárjunk. A jó történelem képes megmutatni az elmélet és gyakorlat tévútjait, és megszüntetheti az ezekről szóló ismétlődő vitákat." Különösen igaz ez az eszmetörténetre, annak is a Cambridge-ben kimunkált változatára, mely a múlt politikai gondolkodóit — „nagyokat" és elfeledett „kicsiket" egyaránt — történeti kontextusba helyezve értelmezi, és így feltárt szellemi teljesítményüket a mának szólóan is érvényesnek tekinti. A kereskedelmi féltékenység fogalma a politika és a gazdaság különös kapcsolatára utal a politikai gondolkodásban: akkor jelenik meg, amikor a nemzetközi kereskedelem meghatározóvá válik az országok katonai és politikai túlélésében. „A kereskedelmi féltékenység jelzi a gazdaság politizálódását. Ettől fogva a globális piaci versenyre irányul az állam elsődleges tevékenysége." (5-6. o.) Amely államok ezt nem vállalták, bezárkóztak, önellátásra rendezkedtek be és kizárták magukat a modern világból. A kereskedelmi féltékenység elítélő kifejezés volt s a politika és a gazdaság egészségtelen kapcsolatára utalt, mely a világot a folytonos kereskedelmi háború színhelyévé változtatta. Igaz, a kereskedelemről máshogyan is lehetett gondolkodni, például David Hume és Adam Smith a kereskedelemmel kapcsolatban a kölcsönösségen alapuló viszonyt hangsúlyozták, szemben a háború egyirányú, győztes-vesztes viszonyával. Azonban egyikük sem képzelődött a háborúmentes, békében és harmóniában kereskedő világról. A kora újkori politikai gondolkodókat jobban érdekelte, hogy a háború és a kereskedelem eltérő logikájukat egyesítve mire képesek: „E kettő kombinációja a modern politikában új intézményeket kelthet életre és a hadviselés új formáit alakíthatja ki, melyek végül sokkal veszélyesebbnek bizonyulhatnak, mint a megelőző korok hódító és adóztató birodalmai." (6. o.) Bár a kereskedelem és politika összekapcsolódása újkori jelenség, a kereskedelmi féltékenység fogalma a firenzei reneszánsz republikánus politikai felfogásban is gyökeredzik, nevezetesen a közösség önvédelmének elsődlegességében és az ennek érdekében folytatott megelőző háború jogosságában. „A kereskedelmi féltékenység a machiavellizmus kiterjesztése volt a modern kereskedelmi gazdaságra. A kereskedelem ezen romlott vonatkozása igényelt sürgős politikai figyelmet." (9. o.) Az ország, a közösség biztonságáról szóló humanista-republikánus tanítás az államérdek fogalmában összegződött. Cesare Ripa Iconologiá-jáhan az Államérdek (ragione di stato, reason of state) féltékeny értelem: az Értelem (ragione, reason) és a Féltékenység (gelosia, jealousy) attri-