Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203

208 H. HARASZTI EVA 1948), aki óvott attól, hogy túlértékeljék a magyarországi politikai változáso­kat, s ezeket „a szovjet kormánynak a lenini NEP idején tett taktikai visszavo­nulásához hasonlította".11 Saner július 17-én újabb bizalmas jelentésben számolt be Lord Salisbury ügyvivő külügyminiszternek — ezúttal már Rákosi július 11-i beszédét elemez­ve. A jelentés 1-7. bekezdése Rákosinak és Nagynak a gazdaságpolitikai intéz­kedések várható hatásairól szóló beszédeivel foglalkozott, míg a 8-14. bekez­désben Saner arra keresett magyarázatot, miért léptették életbe ezeket az in­tézkedéseket. Úgy vélte, hogy a változást nem annyira Magyarország rossz anyagi helyzete, hanem inkább Moszkva azon döntése kényszerítette ki, amely Magyarországnak a jövőben a kommunista tömbön belül hasznosabb - bár ke­vésbé látványos - szerepet szánt, s elsősorban a lakosság ellátására és élelmezé­sére irányította a magyar kormány figyelmét kell, míg a fegyverkezést és a ne­hézipari termelést azokban az országokban kívánta fejleszteni, amelyek erre jobban fel voltak készülve. Saner véleménye szerint Rákosi beszéde bebizonyí­totta, hogy a magyarországi kommunista vezetés — minthogy céljait sem az ipari, sem a mezőgazdaság vonatkozásában nem sikerült elérnie — most egy rö­vid időre megálljt vezényel és konszolidálja a helyzetet, mielőtt újból a célok megvalósításához fogna. Rákosi beszédében elmondta, hogy az új kormány nem kívánja nagyobb mértékben támogatni az ipari lakosságot, s minthogy igen jó termésre számítanak, a mezőgazdaságban is szükségtelen az erőteljesebb be­avatkozás. Bár elég nagy az elégedetlenség, a kommunistáknak nem kell azon­nali tömegmegmozdulástól tartaniuk, ám a javasolt változtatásokat érdemes megvizsgálniuk. Saner jelentésének 10. bekezdésében figyelmeztet arra, hogy a magyar gazdaságpolitikát valószínűleg Moszkvából irányítják. Az első magyar­országi ötéves terv tervszámainak 1951-ben történt módosítása, és az igen ma­gasra emelt nehézipari tervcélok is Moszkva kívánságára történtek, az az évi szovjet ötéves terv céljaival összhangban. A magyar vezetők bizonyára tisztá­ban voltak a felemelt terv teljesítésének nehézségeivel, de ezt nem kívánták szóvá tenni. A magyarok életszínvonala még így is jóval magasabb volt, mint a szovjet lakosságé, s ez még nyilvánvalóbb lett volna, ha az előző évi aratás nem lett volna annyira gyenge. Saner arra is utalt, hogy 1951 óta két fontos változás történt a Szovjetunióban: Nyugat-Európára a korábbiakkal ellentétben már nem úgy tekintenek, mint kívánatos gyümölcsre, a Kremlben pedig új emberek kerültek előtérbe, akik felismerték, hogy helyesebb, ha az orosz birodalom nyu­gati határán fekvő Magyarország számára lehetővé teszik a fogyasztási cikkek termelésének előtérbe helyezését és az export élénkítését. Az új mezőgazdasági célkitűzések révén biztosabbá válhat a Szovjetunióba irányuló magyar élelmi­szerexport. Jelentése végén Saner elnézést kért, amiért a tények ismeretének híján annyi találgatással élt a változások okaival kapcsolatban.12 A nyári hónapokban több rendelet is utalt a változásokra. Július 26-án megjelent az amnesztiarendelet, augusztusban megkönnyítették a külföldi dip­lomaták utazási lehetőségeit, Sanders augusztus 18-i szabadon bocsátása utat 11 Hugh Travers Morgan feljegyzése (1953. július 8.). TNA, FO, 371/106265/NH 1018/55. 12 Saner bizalmas jelentése Salisburynek (1953. július 17.). TNA, FO, 371/106285/NH 112/11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom