Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185

GOLDBERGER SÁNDOR ÉS AZ AMERIKAI KOMMUNISTA MOZGALOM 197 vastag aktát állított össze Stevensről, de 1947. októberi, peekskilli (New York állam) letartóztatása nem az FBI akciója volt, hanem a Bevándorlási és Honosí­tási Hivatalé (Immigration and Naturalization Service, INS). Az INS által lefolytatott bírósági kihallgatásig tekintélyes, 5 ezer dolláros óvadék fejében, amit a Kommunista Párt állt és élettársa, Ann Silvers adott át a hatóságnak, Alexander Stevens szabadlábon maradhatott. Carol King, a radi­kális baloldaliak védelmére szakosodott ügyvéd volt Stevens védője. Stevens azonnal elrejtőzött, s az FBI és az INS hónapokra elvesztette a nyomát. Ez idő alatt egyre többször riadóztatták a Képviselőház Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságának [House Un-American Activities Committee, HUAC] kihall­gatásai nyomán, mert Whittaker Chambers végül a nyilvánosság elé állt az illegá­lis kommunista mozgalomban és kémtevékenységben játszott szerepével.53 Cham­bers és más tanúk J. Peterst (Alexander Stevenst) nevezték meg a földalatti kommunisták korábbi vezetőjeként. Az újságok szenzációs sztorikat közöltek a „szovjet mesterkémről", aki ismét kicsúszott a szövetségi nyomozók kezéből. Végül mégis meg kellett jelennie az INS idézésére, mert a Kommunista Párt nem akarta elveszíteni az érte letétbe helyezett jelentős óvadékot. A Stevens deportálását megelőző vizsgálat során (1948. augusztus 30. és szeptember 3. között) két vádat hoztak föl ellene: az egyik az volt, hogy a Szov­jetunióból való 1932-es visszatérésekor hamis útlevéllel, mint idegen lépett az Egyesült Államok területére, a másik, hogy az amerikai kormányzat megdönté­sére szövetkezett szervezet tagja volt. Tanúk egész sora (legtöbbjük korábban maga is a párt tagja) tett tanúvallomást annak az embernek a párttevékenysé­gére vonatkozóan, akit ki Péter József, ki J. Peters, ki pedig Alexander Stevens­ként vagy más álnéven ismert. Ügyvédje, Carol King tanácsára Péter visszauta­sította a tanúskodást, hivatkozva az amerikai alkotmány 5. kiegészítésében rögzített jogaira. Egyike volt a hidegháború első vádlottainak, aki ezt a taktikát választotta a kormányzati kihallgatásokon. Stevens visszautasította a Richard Nixon és mások által az augusztus 30-i HUAC meghallgatás keretében feltett kérdések legtöbbjét. Rövid interjúkat adott viszont a sajtónak, amelyekben elis­merte, hogy tagja a Kommunista Pártnak, de tagadta, hogy ő volna J. Peters, s hogy felelős volna bármilyen illegális műveletért. Gúnyolódott azokon, akikre hivatkozva megvádolták, renegátnak és besúgónak mondta őket, akiknek tanú­vallomásai „gyalázatos sértések, hazugságok és torzítások halmaza", azt mond­ta, „soha nem hallottam ezekről a dolgokról és nem veszem őket komolyan".54 Bár az INS vizsgálata részben szenzációhajhászás is volt, az alapvető tények, a hamis útlevél használata és az amerikai KP-ben játszott szerepe kétségbevon­hatatlan volt. 1949 februárjában az elnöklő bíró úgy döntött, hogy Alexander Goldberger (az INS előtt felfedte valódi kilétét) illegálisan ott tartózkodó ide­gen, akit ki kell utasítani az országból, s visszavinni szülőföldjére, ami akkor Csehszlovákiához tartozott.55 53 Amikor Péter a pennsylvaniai Riegelsvüle-ben rejtőzött, Lautner Jánosnak azt mondta, hogy Chambers tanúvallomása „komoly dolog", ami gondot okozhat a párt számára RGASzPI, 17. tekercs, 9572. 54 The Daily Mirror, 1948. augusztus 31.; Az American Committee for the Protection of the Foreign Bom sajtóközleménye, 1948. szeptember 2. Labadie Collection, University of Michigan Library. 55 INS deportation file, Labadie Collection, University of Michigan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom