Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185

186 THOMAS SAKMYSTER minden más nagy amerikai újság is cikkek egész sorában foglalkozott Péterrel és tevékenységével. A címfejek „az USA szovjet mesterkémjének" és a Red Textbook on Revolution [A forradalom vörös tankönyve] szerzőjének nevezetek. Több napilapban megjelent a fényképe is, s még olyan mérvadó hetilapok is közölték, mint a Life, a Time és a Newsweek. (Egy szellemes hozzáértő felhívta a figyelmet, mennyire hasonlít Péter Groucho Marxra, a komikusra.) Ha a sajtóbeszámolókra hagyatkozunk, azt mondhatjuk, hogy Péter egyike volt a legkiemelkedőbb — pontosabban a leghírhedtebb — magyaroknak. Érdemes tanulmányozni pályafutását, mert az bepillantást enged az egymástól távol eső amerikai magyar közösségek sokféleségébe, s megmutatja, hogy a magyar emigránsok milyen szerepet játszottak az amerikai kommunista mozgalomban. Az itt vizsgálandó kérdések között szerepel az, hogy miként értékeljük Péter tehetségét, kémtevékenységét és illegális munkáját, amit jó néhány magyarral együtt a Kommunista Internacionálé számára végzett Európában és Észak-Amerikában, valamint az is, miként határozható meg Péter identitása. Vajon milyen mértékben tekintette magát magyarnak, zsidónak, amerikainak, kommunistának, vagy ezen identitások valamilyen elegyének. Goldberger Sándor fiatalkoráról keveset tudunk. Voltaképpen csak két erre vonatkozó önéletrajzi vázlat áll rendelkezésünkre, egy rövidebb, amelyik 1932-ben a Komintern részére készült, s egy sokkal részletesebb az 1970-80-as évekből, amely az MSzMP archívuma számára íródott.5 Goldberger 1894-ben született Csapon, a ma Ukrajnához tartozó kis magyar városban. A szülei egy kis éttermet működtettek, de szegények voltak. Zsidó család volt, de nincs nyoma annak, hogy Goldberger Sándor valaha is kötődött volna e valláshoz vagy a zsidó kultúrához. S valóban, kommunista pályafutása alatt egyszer sem említette zsidó származását, s nem mutatott különösebb érdeklődést a zsidó ügyek iránt. Öt éves volt, amikor szülei Debrecenbe küldték vasúti mérnök nagyapjához. A fiatal fiún hamar megmutatkoztak a tehetségjelei, ezért a debreceni református gimnáziumba Íratták, s itt is érettségizett. Ezután a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott, s másfél évig ott is tanult, bár pénz hiányában többnyire Debrecenben maradt és ritkán látogatta az előadásokat. 1914-ben, az I. világháború kitörésekor behívták katonának. Mint más érettségizett besorozottat, őt is tiszti képzésben részesítették, és 1916-ban zászlóssá léptették elő.6 A fennmaradt magyar katonai jegyzőkönyvekben nincs nyoma Weinstein: Perjury. The Hiss-Chambers Case. [Hamis eskü. A Hiss-Chambers ügy]. Random House, New York, 1997. és Edward G. White: Alger Hiss's Looking Glass War: The Covert Life of a Soviet Spy [Alger Hiss tükörháborúja. Egy szovjet kém titkos élete]. Oxford University Press, New York, 2004. 5 A Komintern részére készített önéletrajz: Autobiography of J. Peters of C.PU.SA. Harvey Klehr, John Earl Haynes, and Fridrikh Mikhailovich Anderson, eds., The Soviet World of American Communism [Az amerikai kommunizmus szovjet világa]. Yale, New Haven, 1998. 74-79. Péter memoárját 1. Péter József visszaemlékezései. Politikatörténeti Intézet levéltára (PIL), Visszaemlékezés-gyűjtemény (867. f.) 1, p-235. Hálás vagyok Romsics Ignácnak, aki segített a dokumentum megszerzésében. 6 Péter mindkét visszaemlékezésében gyorsan átsiklik I. világháborús katonai szolgálata fölött, talán azért, mert attól tartott, hogy a kommunista szimpatizánsok talán kíváncsiskodtak volna, miért szolgált gyakorlatilag a háború végéig az osztrák-magyar hadsereg tisztjeként.