Századok – 2007

TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3

AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI 1940-1944 KÖZÖTT 17 rópai háború „villámgyorsan" véget érhet, így még 1941 folyamán létrejöhet az „új európai rend". Pop arra figyelmeztetett, hogy nem szabad, hogy az eljöven­dő események váratlanul érjék Romániát, ezért mindent időben meg kell tenni, hogy az új európai rendet a román nemzeti érdekek figyelembevételével alkos­sák meg. Egy sor intézkedést javasolt, amelyek lényege dinamikus, meggyőző diplomáciai akció végrehajtása a tengelyhatalmak fővárosaiban, főleg Berlin­ben, a román álláspont megismertetésére és elfogadtatására. Etnikai, történel­mi és geopolitikai szempontból is be kell mutatni a „román igazságot", Erdély gazdasági, történelmi, „stratégiai" egységét. Rá kell bizonyítani Magyarország­ra egyrészt azt, hogy az észak-erdélyi románok és németek üldözésével, elnem­zetietlenítésével a magyar kormány megszegi a második bécsi döntés előírásait, másrészt, hogy nem lojális a tengelyhatalmakkal szemben, így nem lesz képes beilleszkedni az új európai rendbe. A budapesti katonai attasé, Alexandru Cosloschi is pontokba szedett, részle­tes akciótervet vázolt Mihai Antonescunak a háború végén előálló, Romániát érintő stratégiai kérdések kapcsán. Az 1942. május 15-én kelt feljegyzésében74 leszögezte: nem ismeri ugyan Hitler béketerveit,75 de azt nem feltételezi, hogy a holnap Európája olyan lesz, mint az Amerikai Egyesült Államok; „a vámunió és egy közös pénznem hozhat legfeljebb anyagi hasznot Németországnak, amely feltehetően irányítani fogja ezeket a műveleteket", de semmiképpen nem szá­molja fel majd az államhatárokat. Az egymástól eltérő érdekek és a nacionaliz­musok miatt maholnap nem várható Európa „amerikanizálódása". Úgy vélte, a tengelyhatalmak politikailag nem fogják támogatni Romániát az elvesztett te­rületek visszaszerzésében, de mivel a háború végére „eléggé fáradtak lesznek", nem fognak beavatkozni egy román-magyar fegyveres konfliktusba. A Magyar­országgal szembeni háború megvívására már most fel kell készülnie Romániá­nak. Cosloschi javasolta Bulgária semlegességének megnyerését, ezért első lé­pésként le kell mondani a Cadrilaterről. Ha Bulgária mégis megtámadná Ro­mániát, úgy a kétfrontos küzdelem elkerülése végett „ideiglenesen a Cadrilater maradék részét" is át kell adni.76 „Új kisantantot" kell létrehozni — román ve­zetéssel — a Szlovákiával, Horvátországgal, sőt Szerbiával megkötendő katonai szövetségek révén. Június 12-én kelt válaszában77 Mihai Antonescu kiemelte, hogy már rég szorgalmazta az államvezetőnél, őrizzék meg Románia katonai erejét a háború végére, továbbá már közel egy éve kezdeményezte a Bulgáriá­hoz való közeledést, és konkrét lépéseket tett a Szlovákiával, Horvátországgal, Szerbiával való együttműködésre.78 „Mióta átvettem a Külügyminisztérium ve­zetését, elsődleges gondom volt, hogy Magyarország ne támaszkodhasson külső 74 AMAE, Fond: 71/Transüvania, vol. 49., 464-466. f. 75 A délkelet-európai német „béketervekről" 1. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest, Napvilág, 1998. 262-263. 76 Cosloschi feltehetően Észak-Dobrudzsára gondolt. 77 AMAE, Fond: 71/Transüvania, vol. 49., 468-469. f. 78 Miroslav Tejchman cseh történész szerint 1942 májusában Mihai Antonescu egyenesen azt javasol­ta Pozsonynak, hogy a két ország együtt készüljön fel a közelinek vélt békekonferenciára A szlovák főváros­ban nem talált visszhangra a javaslat. L. Miroslav Tejchman: 1941-1943. Radiografia unui eşec. Magazin Istoric 2002. 1. sz. Mwwitcnetjiû/histoiy/arcMve/mi2002/curren (2006. május.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom