Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167

170 PAPP ISTVÁN behálózó szervezetről beszél, amelyben Györffy István nevét a népi szóra cse­rélve a később NÉKOSz közvetlen előképét fedezhetjük fel. Mindez azért lénye­ges, mert elárulhat valamit a pártfogóknak arról a szándékáról, hogy ugyanúgy össznemzeti vállalkozásban gondolkodtak, mint a Népi Kollégiumok Országos Szövetségét 1946-ban útjára induló politikusok. Az elhatározás komolyságát jelzi, hogy a háborús viszonyok közepette 1943 tavaszán megalakult a debrece­ni Györffy István Kollégium, s ugyanezen év őszén megkezdődött a budapesti anyaintézmény új épületének építése. Nyilván költői a kérdés, de akkor is érde­mes eltűnődnünk azon, hogy ez a kollégiumalapítási láz milyen eredményekkel szolgált volna, ha nem szól közbe a háború. 1946-ban nem a semmiből kellett elindítani a NÉKOSzt, hiszen rendelkezésre álltak — legalábbis papíron — a már kidolgozott tervek. Az Országos Egyesület alapszabályának IV fejezetében a tagságról esik szó; ezek szerint a rendes és a pártoló tagsághoz egyaránt minimum évi 500 pengős felajánlásra volt szükség. Az V fejezetben megpróbálták kidolgozni az Egyesület szervezeti felépítését, ami azonban eléggé zavaros és kusza maradt. A legfontosabb számunkra az, hogy mindenütt többes számban, kollégiumok­ról beszélnek. Az egyesületi tagok és a kollégiumi kiküldöttek alkották volna a közgyűlést, amely öt évre elnökséget választott volna. Lettek volna központi tisztviselők, akik közül a pénztáros minden kollégium gazdálkodását ellenőriz­te volna. Az Alapszabály VIII. fejezetében, amelyet függelékként csatoltak a szö­veghez, kidolgoztak egy általános sémát arról, hogyan kell az egyes kollégiu­mok szervezetének felépülnie. A Györffy Kollégium 1943. évi alapszabályában csaknem szó szerint betartották az itt megfogalmazott követelményeket. Va­gyis úgy tűnik, hogy a pártfogók egy általános szabályzatot dolgoztak ki, és en­nek segítségével született meg a Györffy István Kollégium saját alapszabályza­ta. Az Országos Egyesület alapszabálya a háború utáni NÉKOSz-modellhez ha­sonlóan szintén centralizált működést irányzott elő, országos hatáskörű szer­vekkel. Abban a tekintetben viszont demokratikusabb volt, hogy a közgyűlés­ben helyett biztosított az egyes kollégiumok 2-2 küldöttjének, s ezáltal csök­kentette volna a központ direkt hatalmát. A Pártfogó Testület személyi összetétele: a Györffy-Teleki-Zsindely csoport Sajnos a Pártfogó Testületnek csupán egyetlen üléséről maradt fenn rész­letes jegyzőkönyv, az 1942. szeptember 17-én megtartott összejövetelről, ami­kor megválasztották a gyakorlatban már működő szervezet tisztikarát.6 Emel­lett az 1943. május 31-én rendezett pártfogói gyűlésről is rendelkezünk egy tö­redékes feljegyzéssel. Mindezeken túl négy kollégiumi közgyűlésről (1942. szep­tember 23. és október 7., 1943. február 12. és május 27.) sikerült fellelnünk rö­videbb-hosszabb írásos forrást. Kutatásaink során Kardos László iratai között találtunk egy listát,7 amely azoknak a nevét tartalmazza, akik befizették 1942-6 Ezeknek az üléseknek a jegyzőkönyveit 1. PIL, 302. fond, 1. cs., 1. ő. e. 7 Uo. 11. ö. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom