Századok – 2007
DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557
1570 NAGY GÁBOR Töprengések Jósikáról avagy Bocskai mentegetőzik Szilágyi Sándor döntően az erdélyi nuncius73 és Carillo levelei alapján vázolja fel a lemondani szándékozó fejedelem udvarában zajló hatalmi harcot, amelynek két fő résztvevője Jósika István és Bocskai István volt.74 Ennek egyik elemeként a kancellár február 8-án közli a nunciussal, hogy Bocskai uralomra tör, fenyegeti a katolikus vallást, és nem akar Habsburg-uralmat sem. 0 maga attól fél, a fejedelem lemondása után átadják a törököknek. Miközben Carillo folyamatosan sürgeti a biztosok jövetelét, Jósika megírja Christoph von Teuffenbach felső-magyarországi főkapitánynak, ne siessenek a biztosok, az erdélyiek nem bocsátják országukat idegen uralom alá - más forrás szerint viszont azt írja, hogy Zsigmond fejedelem Miksát elfogatja és átadja a törököknek, hogy így nyerje vissza jóindulatukat. Szamosközy István előadásában Jósika tehetséges és ambiciózus kegyenc, aki „sub specie libertatis tuendae" saját uralomvágya érdekében támogatta Báthory Zsigmond lemondását.75 Csalás csalásra épül: a fejedelem azért akarja kormányzói titulussal a hatalmat ideiglenesen kancellárjára hagyni, hogy visszavehesse azt, ha Oppeln és Rattibor nem nyerték el tetszését - ám Jósika nemcsak Miksát, hanem őt is távol tartotta volna a hatalomtól. A levelet azonban, amelyet Zsigmond nevében Miksának írt, hogy mégse jöjjön egyelőre Erdélybe, a főherceg továbbította Rudolf császárnak, az pedig a biztosoknak, akik bemutatták a fejedelemnek.76 A távozó nuncius is felfedi Jósika üzelmeit Szuhaiéknak. Zsigmond, hogy a cselszövés gyanúját magáról elhárítsa, mindent kancellárjára terhel, Bocskaival bebörtönözteti, az érte közbenjáróknak viszont már azt mondja, Jósika sorsa felett a biztosok joga rendelkezni. Azok Szamosközy szerint vele akartak másokat rettenteni („caeteris terrorem incutere"), nehogy az olyanok, akiknek ellenére van a németek visszavétele, szabadabban akarjanak véleményt nyilvánítani. Isthvánffi részese volt a Jósika bukásához vezető tanácskozásnak. Zsigmond azzal vádolja kancellárját, hogy — Mihály vajdával közölvén titkos terveit és igyekezvén megvesztegetni igen sok erdélyit — azon fáradozott, Rudolf biztosai ne bocsáttassanak be a tartományba, hanem helybelit kell a távozó fejedelem helyére választani. A német iga elviselhetetlen, megtapasztalhatták már Ferdinánd király korában, a török pedig soha nem engedi a tartományt idegennek, oltalmában nyugodtan voltak korábban - röviden: többeket rávett arra, hogy neki gondolják felajánlani az uralmat.77 Zsigmond elsőként Bocskai-73 Alfonso Visconti (1552-1608) cerviai püspök. 1595 elején jön Erdélybe, részt vesz a gyurgyevói, a mezőkeresztesi ütközetben is, 1599-ben kardinális lesz. Ténykedéséről 1. Erdélyországi pápai követek jelentései VIII. Kelemen idejéből (1592-1600). Gyűjt., közrebocs. Veress Endre. (Vatikáni Magyar Okirattár III/2.) Bp. 2001 (Reprint kiadás). X-XII. 74 Szilágyi Sándor: Carillo Alfonz diplomacziai működése (1594-1598). (Értekezések a történeti tudományok köréből 6.) Bp. 1877. 46-55. Itt még Komis Gáspárt nevezi meg, az EOE IV kötetében pedig hozzájuk veszi majd Sennyey Pongrácot is. 75 Szamosközy István történeti maradványai i. m. lib. I. 5-27. 76 Akárha Tacitust olvasnánk: egyedül Fabius tud Augustus planasiai utazásáról, ám elmondja feleségének, az Líviának, a dolog végül a princeps tudomására jut, Fabiust eltemetik (Annales, I. [5]). 77 Nicolai Isthvanffii Historiarum de rebus Hungaricis libri XXXIV Coloniae 1622. lib. XXXI., 715-716.
