Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Novák Attila: Ellenállás vagy önmentés? Adalékok az 1944es magyarországi cionista ellenállás problémájához I/143
AZ 1944-ES MAGYARORSZÁGI CIONISTA ELLENÁLLÁS 153 1. Ki kit segélyezett"? Az alakuló történelmi helyzet nagyban megváltoztatta a hitközség viselkedését. Ezt jól mutatja, hogy 1938-ban a magyar zsidó establishment (a hitközség) által alapított zsidó szervezet, a Magyar Izraelitákat Pártfogó Iroda (MIPI) olyan feladatokat is magára vállalt, amelyeket korábban kizárólag a cionisták végeztek: például átképzési programokat indított útjára. Képviselői tárgyalásokba kezdtek a Kereskedelmi Minisztériummal, melynek során a szervek kikötötték, hogy aki elvégezte a féléves átképzést (nyolcórás munkanappal), vándoroljon ki az országból.35 (Természetesen, amikor kitört a második világháború, és ez akadályozta a kivándorlást, az Iparügyi Minisztérium nem egyezett bele az átképzésbe.) A MIPI és az Országos Magyar Zsidó Segítő Alap (OMZSA) a magyar zsidóság, és így a cionisták két legfontosabb intézményévé vált. Mind a két szervezet több ügyosztállyal rendelkezett. A MIPI Mezőgazdasági Osztálya például terveket készített arra, hogy a zsidó fiatalokat palesztinai munkára készítse fel. A visszacsatolt Felvidéken és Kárpátalján átképzési programokat támogattak. Megállapították, hogy 600 regisztrált haluc van, de csak 22-en (!) folyamodott átképzésre a MIPI-hez. „Az elhelyezések tekintetében a P I. (Pártfogó Iroda -N. A.) akciója eredményeként, kiképzésre vállalkozott gazdaság eddig 250 személyre biztosít helyet, míg a cionista szervezkedés mintegy 350 helyre".36 A szervezet megkülönböztette azokat, akik kivándorolnának, azoktól, akik nem. Javasolták, hogy a jövőbeni kivándorlók a talajműveléssel foglalkozzanak, míg azok, akik Magyarországon maradnak, az állattenyésztéssel foglalatoskodjanak, illetve a szintén általuk létrehozott egzisztenciális alapból éljenek. Később, cionista tanoncotthonokat és telepeket is támogattak, a tanoncotthonok sorában találjuk 1940-ben az ún. Cionista Tanoncotthont is. A MIPI szintén pénzügyi támogatásában részesítette a majdani kivándorlókat és a procionista Pro-Palesztina Egyesületet és a MIKÉFE-t (Magyar Izraelita Kézműves és Földművelő Egylet). A MIKÉFE Keresztúri utca 130. szám alatti kertészetén szintén voltak cionisták, akiket a palesztinai viszonyokra képeztek ki és akik között ott voltak a különféle cionista csoportok emberei is. A MIPI költségvetése világosan mutatja azt, hogy a cionista intézmények milyen nagy súllyal szerepeltek ebben. 1941-ben (november l-jétől 30-ig) a MIPI a kivándorlás általános céljaira adott összegeket, így kb. 141 ezer pengőt az aliják céljaira és az Erec Jiszraelbe történő kivándorlásba, míg 110 ezer pengőt a tanoncotthonok fenntartására.37 1942 első felében a büdzsé fedezte a haluc-konyha, a Pro-Palesztina Szövetség és a tanoncotthonok kiadásait. Szintén fizettek még 8300 pengőt a nem Palesztinába történő kivándorlás céljaira és 315 ezer pengőt a menekültek ellátására. A menekülteknek adott összeg szintén nagyon magas volt, például 1939 decemberétől 1940 júniusáig a MIPI 825 35 Beszámoló a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodájának 1939 júniusától 1940. június végéig terjedő egy évi működéséről. Budapest, 1940. 36 A Pártfogó Iroda mezőgazdasági osztályának munkaterve (keltezetlen, valószínűleg 1939-1940). Magyar Zsidó Levéltár, 1.5/2. sz. 37 1942 márciusában 1 dollár 7 pengőt ért, de 1943 szeptemberében már 25 pengőt.
