Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
1462 BAGI ZOLTÁN zálogosítania saját birtokait és felségjogon szedett jövedelmeit. Azért, hogy „hihetetlen [mértékű] költségekkel évenként három tábort, egyet Felső-, a másikat Alsó-Magyarországon, a harmadikat [...] a horvát és vend vidékeken fenntartson. A végházakat [pedig] őrségekkel, építéssel és más szükséges [dolgokkal] ellássa."31 Az uralkodónak saját területének megvédésen kívül — az irat tanúsága szerint — sógorához, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez és a havasalföldi vajdához is „nem kis számú sereget küldött és fizetett."32 Ezenkívül más nemzetekből is gyakorlott és képzett katonaságról, illetve a hadseregstáb részére tapasztalt vezérekről gondoskodott az uralkodó.33 Végül az előterjesztésben a császár fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy nem csupán a Birodalom segélyére várt, illetve vár, hanem sikerült elérni a pápa, a spanyol király és más tekintélyes külföldi fejedelmek és városállamok támogatását is a törökök elleni háborúhoz.34 A mainzi érseknek 1597. augusztus 23-én írt levélben olvasható érv, miszerint amíg Győr és Eger török kézen van, nem tanácsos békéről tárgyalni az Oszmán Birodalommal, már átvezet bennünket a propozício második eleméhez, amelyben arra akarták felhívni az irat készítői a Német-római Birodalom rendjeinek figyelmét, hogy támogatásuk nélkül lehetetlenség megvédeni a Magyar Királyságot és az osztrák örökös tartományokat.35 Hiszen az oszmánok nem csupán a Habsburg-uralkodó birtokában maradt magyar területek elfoglalását, hanem az egész német nemzet elnyomását vették tervbe, és akkor „egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig."36 A propozício készítői — a már megszokott séma alapján — érzékletes képet festenek a törökök rablásairól, kegyetlenkedéseiről és zsarnokságáról, amelyeket eddig a Birodalom elővédje (Vormauer), a magyar végvárrendszer távol-31 „mit vnglaublichen Costen Järlich drey Veldtläger, ains in Ober-, das ander Nider Hungern, daß dritt [...] in Crabatischen vnd Windischen Landen vnterhaltten, die Gränizhäuser mit Besatzungen, Bäwen vnnd andern notturffen versorgt." A császári propozício, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 70v-71r. 32 „nit schlechte Anzahl Volcks zugeschickt vnd besoldt..." A császári propozício, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 71r-v.; Báthory Zsigmond életéről: Nagy László: A rosszhírű Báthoryak. Bp. 1984. 77-149.; Az 1595. január 28-án megkötött Habsburg-Báthory szövetségről, a prágai egyezményről és az azt megelőző véres, 1594. évi erdélyi eseményekről: Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború. Századok 116. (1982: 4. sz.) 639-688.; Újváry Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalmi között." (Magyar História sorozat) Bp. 1984. 48-52.; Barta Gábor: Az Erdélyi fejedelemség első korszaka (1526-1606). In: Erdély története. A kezdetektől 1606-ig. I. Szerk. Makkai László - Mócsy András. Budapest 1986. 522-526.; Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya. Báthory Zsigmondné Mária Krisztina. (Labirintus sorozat) Budapest 1986. 25-26.; Lele József: Erdély a tizenöt éves háborúban és a Porta. Aetas 6. (1991: 3-4. sz.) 108-109.; Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata i. m. 145-147., 165-166. 33 A császári propozício, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 7 Ív. 34 Uo. 35 Uo. Fol. 71v-72r. A törökökkel való béke megkötésének lehetőségét nem véletlenül hangsúlyozta a propozício. Az 1594. évi birodalmi gyűléshez hasonlóan 1597-ben is felmerült a protestáns rendek részéről (egészen pontosan a Johann von Zweibrücken palotagrófnak készült szakvéleményben) a békekötés lehetősége az Oszmán Birodalommal. A szakvélemény szerint ennek két előfeltétele van: egyrészt Győrt és Egert vissza kell szerezni a töröktől, másrészt a béketárgyalások Velence, Anglia, Francia- és Lengyelország közvetítésével folynának, és ezen európai államoknak kötelezniük kellene magukat, hogy egy esetleges újabb török békebontás esetén maguk is harcba szállnának az Oszmán Birodalommal szemben. Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 147. 36 „Ain Herscher der ganzen welt aufgang der sonnen biß zum nidergang werde..." A császári propozício, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95. a Fol. 73r-v.
