Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455

KÖZLEMÉNYEK Bagi Zoltán „EGY URA LESZ AZ EGÉSZ VILÁGNAK NAPKELETTŐL NAPNYUGATIG"i A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés2 Bevezetés „Ha a török betör, úgy azt csak akkor veszik észre [ti. a birodalmi rendek -B.Z.], amikor már néhány mérföld mélyen pusztított és gyújtogatott [..] Amikor azután már nagy kár esett, és az utolsó csepp is kifolyt a pohárból, akkor írunk csak ki birodalmi gyűléseket, kerületi gyűléseket, tartományi gyűléseket és városi gyűléseket. S amikor egybegyűlnek, csak akkor ülünk össze a tanácsterembe tanácskozni."3 Georg Mylius 1595 januárjában kiadott prédikációja meglehetősen gunyorosan értékelte a különböző birodalomi döntéshozó testületek reakcióját a török veszélyre, amely a kívülálló számára valóban nehézkesnek és körülményesnek tűnhetett. Az uralkodó, a német-római császár és király számára azonban a törökellenes harc sikeres megvívásának az érdekében elengedhetetlenné vált a Német-római Birodalom rendjeinek támogatása.4 Az Oszmán 1 „Ain Herscher der ganzen welt aufgang der sonnen biß zum nidergang werde..." A császári propozíció a birodalmi gyűlésen, 1597. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban HHStA); Mainzer Erzkanzlerarchiv (MEA) Reichstagakten (RA) Fase. 95. a Fol. 73r-v. 2 A tanulmányom elkészítéséhez köszönetet kell mondanom a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak, hogy 2002-ben és 2004-ben egy-egy hónapra lehetővé tette számomra, hogy Collegium Hungaricum Ösztöndíjjal Bécsben kutathassak, valamint az Osztrák-Magyar Akció Alapítványnak, amelynek ösztöndíjával 2005-ben három hónapig kutathattam a bécsi levéltárakban. 3 „Thuet der türck einen einfall, so wird man es gmeinglich dann erst gewahr, wann er schon etliche meil wegs weit und breit gestreifet und gebrennet. [...] Wann dann nun mehr ein stareker schade geschehen ist unnd es möchte bald das wasser über die körbe gehn, so schreiben wir erst reichstäg, kreistäg, landtäg und stettäge aus, unnd wann man zuhauffe kommet, tretten wir erst zusammen in die rathstuben zu deliberieren unnd rath schlagen." Winfried Schulze: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studien zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer auseren Bedrohung. München 1978. 191-192. 4 Az immár az osztrák örökös tartományokat, így ezzel egyidejűleg a Reichsterritoriumot védő végvárrendszer kialakítása és fenntartása hatalmas kiadásokkal járt, mely összeg fedezésére a Magyar Királyság jövedelmei — amint az az 1540-es évek közepén a magyar rendek számára is nyilvánvalóvá vált — elégtelenek bizonyultak. A Habsburg-főség alatt maradt ország 16. századi éves bevételeit Szekfű Gyula mintegy 750000 rajnai forintra becsülte, mely összegnek maximum a felét költötték vagy költhettek hadicélokra. Ezzel szemben, egy 1556-ból származó irat tanúsága szerint a törökellenes végvárrendszerben szolgálatot teljesítő katonák zsoldjára hozzávetőlegesen 950000 rénes forintot utalványozott ki az Udvari Kamara. Két évtizeddel később, 1577-ben a magyarországi végvárvonal teljes kiadására (ebbe a katonaságnak szánt zsold mellett beleértendők a török diplomáciára, a várak építésére és karbantartására, a hadianyaggyártásra és -ellátásra, az élelemellátásra, hírszerzésre, hadipostára, va-, lamint a dunai flottillára szánt összegek is) a bécsi haditanácskozás közel 2,3 millió (a magyarországi végvárakra 1,667789, míg a horvát-szlavón végekre 592584) rénes forintot számított. Tizenöt évvel később pedig már csak a védelmi rendszerben szolgálatban tartott katonaság fenntartásának költségei mintegy kétmillió rajnai forintot rúgtak. Vö. Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. IV (A ti-