Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351

1404 SZ. SIMON EVA az új babócsai bég, Hüszejn (1585-?) örökölte, akit — a veszprémi Mehmedhez, az első szigetvári alkormányzóhoz Iszkenderhez és az 1580-ban hivatalba léptetett Haszánhoz hasonlóan — szintén a ziámet-birtokosok közül neveztek ki. Az általa irányított furcsa, mondhatni „félhivatalos" képződmény263

valószínűleg feladata végezetlenül szűnt meg. Rövid működéséről ugyan keveset tudunk, de Szinán budai beglerbég (1583-1586) Ernő főherceghez írt magyar nyelvű levelének egy rövid részlete mégis jól világít rá betöltött szerepére és céljára „Ezeoknek utanna iria Nagod, hogyh negh beögh négy ezermagaual mentek uoltt Kanisa ala, de ualaky Nagodnok azt mondatta, soha nagyob hyaban ualo dolgath es hazugsagoth nem mondhatót. Merth Canisa kerwl egy szanczagh beghnel teöb nynczen az szygetuary beögh... [kiemelés tőlem - S. É.]."264 Az idézett részlet az egykorú, az Udvari Haditanácsban készült másolat szerint 1585. augusztus 1-én kelt Budán. Sajnos az nem derül ki belőle, hogy melyik négy mírliva által vezetett csapatok portyázták végig Kanizsa környékét, az viszont biztos, hogy a nevezett időpontban a dél-dunántúli magyar határvédelem főerődjéhez nem Szigetvár volt a legközelebb. Hüszejn kinevezése babócsai béggé ugyanis már 1585. március 17-én megtörtént. Mindenképpen továbbgondolásra érdemes az új szandzsák léte körüli furcsa hallgatás. Erre az időre azonban már nem csak az volt a kérdés, hogy hogyan, merre tovább, hanem kérdésessé váltak az 1570-es évek végének szigetvári hódoltatásai is. Ezt nem csak az bizonyítja, hogy az új babócsai bég is változatlanul örökölte a szigetvári javadalmak egy részét, és ő sem jutott offenzív hászokhoz, hanem egy 1586-ban kelt magyar nyelvű forrás is, amelyben Ali budai pasa (1586-1587) a szigetvári szandzsák nyugati szegletében magukat alávetni nem akaró települések listáját közli.265

Köztük több szandzsákbégi hász-birtokot is megtalálunk. Az 1580 táján kialakult helyzet tehát konzerválódott, sőt az adóztatási határ keletebbre húzódott. Ezzel a Szigetvárból irányított új, nagy arányú nyugati hódítások lehetősége az újjáépülő Kanizsa központú császári-királyi védelmi rendszer árnyékában végleg lezárult. A nyugat- és közép-nyugat-dunántúli előretörés egyedüli irányítójává 1581-től kezdve (de 1586-tól minden kétséget kizáróan) Fehérvár vált, átütő megoldást viszont szintén nem tudott kínálni. Ugyanúgy hatósugár gondokkal küszködött, mint Szigetvár. A fehérvári bégek offenzív hászai Pápa környékén merevedtek meg.266

De 263 Az új, négy nevet viselő liva megalkotásának ötlete — a rúznámcse bejegyzés szerint — Oszmán pasa nagyvezírnek (1584-1585) a nevéhez fűződött. Dávid Géza azt is megjegyzi, hogy hasonló esetekben mindig a szultánra szoktak hivatkozni. Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 170. 264 Takáts S. -Eckhart F. - Szekfű Gy.:

A budai basák i. m. 347.: Nr. 312. 265 Sz. Simon Éva:

A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok 140. (2006: 4. sz.) 1045-1060. 266 Ali fehérvári bégnek 1587-ben még mindig 10 599 akcsényi becsült hász van a birtokában, a települések száma azonban a korábbi időszakhoz képest csökkent. ÖNB Mxt. 589. fol. 50-51. (MOL Filmtár W 142. tekercs) Fehérvár századvégi vezető szerepére vonatkozó hipotézisünket alátámasztani látszik, hogy a hosszú háború idején működő fehérvári Mehmedet (1595-1596?), aki önmagát több levelében is pasaként és szerdárként nevezte meg, a végek birtokügyeinek intézésére jelölték ki. Egyik utódáról, Haszánról (1599-?) szintén ismert, hogy „címzetes beglerbégi" ranggal bírt. Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 173.; MOL P 1314, Nr. 30843-30844.; Dávid G: A 16-17. századi oszmán közigazgatás i. m. 113-114.