Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
HÁSZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1389 Mánd falu határában pedig egészen 1565-ig híd állt, amelyet éppen a török veszély miatt romboltattak le.203 Az örvényesi pálosok két hásszá lett birtoka, Szentpéterúr és Rokolyán éppen a mándi átkelő közelében feküdt, ugyan már nem a völgyben, hanem bent az erdős dombok között. (Talán pont ezért maradhattak ki az 1570. évi fehérvári defterből.) A Zala megye nyugati területein élőkre tehát potenciális veszélyt jelentett ez az átkelő, miközben környékének alávetése a török terjeszkedés szempontjából szükségszerű volt. Eger, Horváti és Rondakor a Zala-völgy nyugati oldalán futó út mentén helyezkedik el, Zalavárral átellenben, Szinán bég 1565. évi birtokainak északi folytatásában. Közülük az egyik, Eger — különös módon — kezdetben három szandzsák defterében is szerepelt. Ez a furcsa egybeesés módot ad a török adminisztráció működésének mikrovizsgálatára. A három liva közigazgatási rendszerében ugyanis különböző súllyal jelent meg ugyanez a falu. A koppányi szandzsák 1570-ben elkészült tahrír defterében a marcali náhije részét képező település neve mellett megjegyezte az összeíró, hogy Zalavárhoz tartozik.204 Ennek a régiónak a hódoltatása 1565 és 1570 közé tehető, a korábbi tahrír-defterben ugyanis még nem találjuk nyomát.205 1570-ben Eger faluból ugyan csak 500 akcse volt a várható jövedelem, de név szerint összeírták 16 férfi lakosát, köztük 12 dzsizjefizető családfőt, valamint részletezték fizetendő adóit is. Ez tehát a település „teljes" felmérését jelentette, ezért 1570-ben a koppányi szandzsák szerves részének tekinthetjük. Akkor viszont felmerül a kérdés, miért került bele két további szandzsák összeírásába is. A fehérvári szandzsáknak a Zala alsó folyásánál több náhijéje is feküdt. Ezek egyike volt az 1570. évi tímár-defterben körvonalazódó zalavári, amely a legdélebbi területet foglalta magában. „Fantom náhije" mivolta nem kétséges. A benne fekvő öt település mindegyikét csak becslés szerint írták össze.206 Közülük Eger 1570-ben Perviz fehérvári szpáhinak jutott, 1000 akcse becsült jövedelemmel.207 Különös, hogy becslés alapján dupláját érte a falu! Miként osztozhatott meg Perviz szpáhi koppányi társával? Valószínűleg sehogy, mert a több irányból jövő vegzálást a magyar parasztság hosszútávon nem viselte jól; elmenekült.208 203 A hidat Mezőlaky Ferenc zalavári apát romboltatta le 1565 decemberében. Kovacsics József: Zala vármegye helytörténeti lexikona. Keszthely és környéke. Bp. 1991. 91. Az esetet hosszasan elnyúló vizsgálat követte. MOL E 153, Magyar Kincstári Levéltárak, Acta Paulinorum 241/5. (1567-73) Bizonyos, hogy az 1570-es években és azt követően sem állt, mert Zala vármegye közgyűlése 1586 novemberében úgy döntött, hogy a mándikeleti úton, Csány és Szentgyörgyvár között egy kis hajóval az átkelést lehetővé kell tenni. Bükéi I- Turbuly É.\ Zala vármegye i. m. 37.: Nr. 145. 204 BOA Tapu 563. fol. 80. A tahi Szalavár, azaz Zalavárhoz tartozó beszúrás egy új náhije csíráját sejteti. Nem egyszerű helymeghatározásról van szó, mert akkor a bevett gyakorlat a der szemt-i [...] kitétel volt. Ezt bizonyítja a terület 1580. évi összeírása is, ahol a zalavári náhije már önállóan szerepel. Velics A. - Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek i. m. I. 329. 205 Vö. BOA Tapu 665. 206 Eger, Szabar, Szentkilián, a Zala jobb partján és Sármellék, Hégenfölde a bal oldalon fekszik. 207 Vass E.: Források i. m. 110. 208 A koppányi szandzsák (a forrásban vilajet!) 1575-re vonatkozó fejadó defteré szerint ekkor Eger falu lakói „elfutottak", azaz a településen összeírt 7 családfő nem volt adóztatható. Velics A. -Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek i. m. II. 496. A dikális jegyzékek szerint is végig déserta a falu.
