Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351

HASZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGALATÁBAN 1353 és félszáz főt találunk.14

Miközben az 1566-ban bevett Szigetváron 1570-ben csak a zsold-tímárral fizetett katonaság létszáma 798 fő volt.15 2./ A hódítók egyre nagyobb arányú térnyerése folytán átalakult az általuk létrehozott közigazgatási egységeken belüli birtokstruktúra. A törzsterüle-Jekk;? v

1

' -z-'id?'» " uk esetiben lényegesen nőtt a szultáni hász-birtokok

16 aráiba, míg a peremterületeken és az újonnan létesülteknél ez az arányszám alacsony maradt17

- miként erről az alábbi táblázat adatai tanúskodnak. I. számú táblázat: Példák a szultáni hász-birtokok arányváltozására Közigazgatási egység Meghódítás éve Az adat dátuma Hászok összértéke Részarány a szandzsákból befolyó jövedelemből Budai szandzsák 1541 1559 2 338 530 akcse 66,4% Budai szandzsák 1541 1580 9 076 796 akcse 77,8% Simontornyai szandzsák19 1546 1552 40 280 akcse 14,4% Simontornyai szandzsák 1546 1580 107 470 akcse 11,6% Szigetvári szandzsák 1566 1570 108 000 akcse 4,4% Szigetvári szandzsák 1566 1590 468 933 akcse 27,7% Szegedi szandzsák 1541/42 1560/61 1 747 947 akcse 62,4% Hatvani szandzsák 1544 1562 694 554 akcse 44,1% Nógrádi szandzsák 1544 1579 3fe 000 akcse 3,3% Szolnoki szandzsák 1552 1590/91 1 574 132 akcse 39,5% 3./ Fokozatos változások álltak be a folyamatosan működő szandzsákok vezetőinek javadalmazásában is. Pécs és Szigetvár esetében a 16. század utolsó harmadából származó példákkal megerősíthető, hogy „az új szandzsák élén álló vezetők elvben és gyakorlatban egyaránt magasabb fizetést kaptak keletebbre működő kollégáiknál."20 4./ A fenti két hely példájánál maradva, a forrásokból az is megállapítható, hogy a szigetvári szandzsák korai időszakából származó adatok ennek a súly-14 Hegyi Klára:

Pécs török katonasága. In: Pécs a törökkorban i. m. 93-94.; legújabban 1. Hegyi K.: A török hódoltság várai i. m. II. 1251-1263. 15 Hegyi K.:

Török berendezkedés i. m. 61. 16 Értsd: a kincstár kezelésében tartott szultáni birtokok. 17 Hegyi K.:

Török berendezkedés i. m. 55-69.; Uő: ,Aranyásó szpáhik" a királyi Magyarországon. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 103. 18 A táblázat Hegyi Klára és Dávid Géza publikált, illetve még publikálatlan adatainak felhasználásával készült, amelyeket a szigetvári szandzsák esetében saját számításaimmal egészítettem ki. Hegyi K.\ Török berendezkedés i. m. 60-61., 64-65.; Basbakanhk Osmanh Ar§ivi, Istanbul [a továbbiakban BOA] Tapu 318.; Dávid G: A Simontornyai szandzsák i. m. 73., 77.; BOA Tapu 638. 19 A simontornyai szandzsák esetében az arányszámok látszólag nem igazolják a szultáni hászok mértékének növekedéséről alkotott véleményt. 1552-höz viszonyítva 1565-re nem csak a szultáni jövedelmek részaránya, hanem a szandzsákból az uralkodó számára effektive befolyó összeg is csökkent (32 730 akcse). Ennek okát, talán a szomszédságban, 1552-ben létrehozott, törzsterületekhez tartozó szekszárdi szandzsák megjelenésében kereshetjük. Utóbb pedig a növekvő jövedelmek módosíthatták a számarányokat. 1570-ben már mintegy két és félszerese az 1552. évinek a szultáni hászok jövedelme (106 030 akcse)! „ '. 20 Dávid Géza:

Mohács-Pécs 16. századi bégjei. In: Pécs a törökkorban i. m. 1999. 86.