Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - „Minden örömem elegyes volt bánattal" Csáky Kata levelezése (Ism.: Szálkai Tamás) V/1328

TÖRTÉNETI IRODALOM 1329 tartalmazza. Ebből következik, hogy színvonaluk, nézőpontjuk igen sokrétű; Csáky Kata levélszéli jegyzetei pedig egyfajta mutatóul szolgálhatnak a grófnő és a levélírók viszonyának jobb megismerésére. A levelek, levelezések közzététele és kiadása azért is fontos, mert az emlékiratok szubjektív nézőpontjával szemben kevésbé elfogultak, mégis személyes hangvételűek, ezért forrásértékük is nagyobb lehet, a családi levelek személyes információiról nem is beszélve. Szerző bevezető tanulmánya két nagyobb részből áll. Az első bemutatja a Csákyak erdélyi ágát, Lászlótól (1641-1698) kezdve a „kruccá lőtt" fián, az ifjabb Lászlón, Rákóczi 1708-ban meghalt brigadérosán át egészen a 19. század elejéig. Teszi azonban mindezt úgy, hogy az jóval több egyszerű genealógiánál, hiszen nemcsak a családfa — amelynek korábbi ellentmondásait is tisztázza — rajzolódik ki, hanem lehetőség szerint a belső családi viszonyokra is fény derül. Mindezek mellett a birtoklástörténet és az egyes birtokjogi intézkedések mögött meghúzódó gazdasági érdekek is kibontakoznak a — korabeli idézetekkel színesített — leírásból. így megtudjuk például, hogy a már említett ifjabb László bátyja, István kolozsi főispán 1720-ban bekövetkezett halála után osztották háromfelé az erdélyi Csáky-birtokokat, Zsigmond (1696-1735) és Imre „úrfi" (1700-1742), valamint unokatestvérük Zsuzsanna (szárhegyi Lázár Ferencné) között, ám ez a divisio később állandó családi vitákat okozott. A másik részben megismerhetjük magát Csáky Katát (1726-1794) — Csáky Zsigmond és Haller Kata leányát — akinek Bethlen Miklóssal kötött házassága hamar megromlott, annak ellenére, hogy az asszony nagy anyagi áldozatokat hozott férjéért. Bethlenné maga írja, hogy „veszekedéssel kezdjük, s gyakran azzal is végezzük a napot. " Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy úgy érezte „egy [asszony] nincsen, akinek olyan kevés becsületi legyen az ura előtt, mint nekem. " Ennek ellenére — levélváltásai tükrében — a továbbiakban egy igazi erdélyi „erős" asszony képe látszik körvonalazódni. Néhány levele arra utal, hogy férjét az ő közbenjárására nevezték ki erdélyi thesaurariussá. Férje halála után fogott birtokai gazdasági ügyeinek intézéséhez. Határozottságát, eltökéltségét bizonyítják gazdatisztje, Bakó György szavai: „Mind árpáit, mind alakort parancsolattya szerént igyekeztem elvetni. " Újító elképzeléseihez később is olyan kertészt keresett, aki Józan életű, citrom- narancsfákhoz ért, újságokkal biztat, és vállalja, hogy az kertet csinosan tartya és mindenféle veteményen igyekszik. " A grófnő azon törekvése, hogy a magyarországi és erdélyi Csáky-ágat újra egyesítse, csak részleges sikert hozott. Leánya Rozália és a magyarországi ágból származó Csáky János összeházasodott ugyan, ám a frigy nem tartott sokáig, így a terv meghiúsult. A közölt írások első házasságából született „liányához", Bornemissza Annamáriához (Jósika Imréné) és a másodikból származó Bethlen Rozáliához (1754-1826), valamint unokáihoz — a „bubákhoz" — fűződő gyengéd érzelmeiről is tudósítanak. Utóbbiak, akik gyakran nála időztek, rendszeresen szerepelnek lányának írott leveleiben, „csak este hamisak, 2-szer voltak áristomba, azóta jók." Nagyon megviselte a grófnőt, amikor 1791-ben egy himlőjárványban meghalt Rozália nagyobbik lánya, Katica ; legalábbis erről tanúskodnak Wass Sámuelnek (Rozália második férjének) írott sorai: „a bánatok örvényében gyötrődem, se ételem, sem álmom helyre nem hozhatom", és akinek „emlékezete annyira keserít, hogy haj tintává változtathatnám könnyeimet, azzal megírhatnám levelemet. " A másik gyermek, a „kis Rosáli " — akire nyilván nagy hatással voltak a nagyanyjánál eltöltött évek — adatta ki később nyomtatásban is Csáky Kata imádságos könyveit. A grófnő azt tanácsolta lányának, hogy a kislányt „a világra ne kapasd", így ennek megfelelően a nála töltött idő alatt is például hímezni tanította és már kisgyermekként megismertette a német nyelvvel. Csáky Rozália tehát valóban ,jó nevelíst" kapott. Szintén lányának írt leveleiből értesülünk hétköznapjairól, amelyek nagy részét utazások, rokonlátogatások és leginkább a gazdasági ügyek intézése töltötte ki, de mint írja: „délután tarokkozom, s este ... 12 óra után végzem, s némelykor a késő aluvás jobb álmot okoz. " A levelezésből megismerjük Csáky Kata olvasmányait is. Irodalmi érdeklődéséről Bánffy Farkas sorai tanúskodnak. „Minthogy tudom, hogy excellentiátok előtt az szép magyarságú és elmés írások nem unalmasok, bátorkodom ... verseket időtöltés végett ... küldeni" mivel úgy tudja, hogy a grófnő „egy azon dámák közül, aki mineműségéről is ítéletet tud tenni." Érdeklődésének sokrétűségét mutatja, hogy Rozáliát arra kéri 1791-ben, hogy „az Verbőczi nevű könyvet vedd meg és küldd el ." Emellett azonban a napi politikai eseményeket is követte, amint ez is kitűnik a közölt dokumentumokból. Rendszeresen tájékoztatást kért az országos események alakulásáról. Máskor arról tudósították, hogy a „palatínus, a prímás és judex curiae már régen Bécsben vágynak ... a diéta harmadik esztendőre halasztatott, és így ezekben a két esztendőkben semmi se lészen. " Élénken