Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
KÉMEK KONSTANTINÁPOLYBAN (1683-1699) 1229 kezeihez; én pedig nem tartván feleslegesnek, a mondottakat évről-évre, öt kötetbe rendeztem, hogy ismét Őfelsége legjóindulatúbb szemei elé tárjam,"60 Ezzel azonban nem Mamucca, hanem Pietro Ricciardi egy későbbi feljegyzése cseng össze, amelynek értelmében: „Ócsászári Felsége nekem, az alulírottnak az 1684. évben megparancsolta, hogy Felső-Magyarországról, ahová az immár elhunyt Haditanács elnök, Őkegyelme Bádeni Hermann herceg küldött, térjek vissza Linzbe, és alakítsak ki egy biztonságos korrespondenciát a teljes török területen annak érdekében, hogy Ócsászári Felsége arról, ami az ottani országokban történik, híreket kaphasson. Annak ellenére, hogy ez nagyon nehéz és veszélyes feladat volt, mégis elvállaltam, hogy Ócsászári Felségének, a nagy monarchának szolgálhassak, és parancsát teljesíthessem. A feladat ellátására, mivel ez költségekkel jár, 400 dukátot küldtem Konstantinápolyba, amelynek felét a két ottani korreszpondens, a másik felét azonban két másik, Edirnében felfogadott levelező (akiknek együtt kellett volna dolgozniuk) kapott meg. Mindegyik levelezőnek évi 100 dukátot ígértem a szokásos egyéb költségek mellett, ahogyan Ócsászári Felsége, és Őkegyelme, Bádeni Hermann herceg megparancsolták. Ilyen értelemben írtam az apámnak is, hogy mindent tegyen meg, hogy Szófiából, Belgrádból és Budáról a törökök állapotáról híreket szerezzen, amit — mivel ő is hű volt Ócsászári Felségéhez és hűségesen és szorgalmasan szolgálta — végre is hajtott, és a fenti négy levelezőn túl kettőt felfogadott Szófiában, kettőt Belgrádban, egyet Eszéken és kettőt Budán. Mindannyiuknak évi 100 dukátot ígért. Az egyiknek azonban, aki Saray Bosnában [ma: Szarajevó, Bosznia-Hercegovina] szolgált, mivel nem tudott olyan jól levelezni, mint a többiek, csak 50 dukátot adtam évente. Az 1684. évben így az én és az apám által viselt költségek [...] 1150 dukátot tettek ki annak érdekében, hogy a 12 levelezőt felvegyük, és ha egy dukátot három és fél forintnak számolunk, akkor 4025 forintra rúgott az összeg. Ezt az összeget elmondtam Ócsászári Felségének és Ókegyelmének, Bádeni Hermann hercegnek, akik azt parancsolták, hogy a korrespondenciát a következő évben is folytassuk, ezért ez az 1685. évben ismét 4025 forintba került, ami összesen 8050 forint. Mivel azonban 1685 végén az apám Raguzában meghalt, a testvéremnek pedig a köztársaság igen erőteljesen megtiltotta a korrespondencia folytatását, amit ő [a testvér] Ócsászári Felsége szolgálatára folytatni akart, befejeztem a levelezést."61 A levelet tehát ezek szerint Pietro Ricciardi írta. A Ricciardi család tagjai raguzai illetőségűek voltak, kereskedelemmel foglalkoztak. Az apa, Bernardo Ricciardi és két fia, Pietro és Andrea működtek közre a hálózat felélesztésében, és az 1684-1685. esztendőkben annak üzemeltetésiben is. A levél alapján bizonyos, hogy az első öt kötetet Ricciardi készíttette el. A hármójuk (Kuniz, Mamucca, Ricciardi) által koordinált tevékenységek sora nagy valószínűséggel összefüggött, de mi»dannyian saját kapcsolati hálójukra építettek, és az utolsó hét évben Mamucca egyedül folytatta a tevékenységet egészen 1698-ig. Arra, hogy miért maradt fenn mégis tizenöt kötet, az a magyarázat, 60 ÖNB-HAN Cod. 6034. a számozott foliók előtt két számozatlan. 61 OStA FHKA HKA HFU rote Nr. 348. 1692. V-VI. fol. 329, 336 (1692. május 8.)
